Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1930. (49. évfolyam 1-53. szám)
1930-12-04 / 50. szám
386. oldal SOMOGY VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA 50. szám 7. ha a nyugalombahelyezés után már a nyugdíjazás időpointjábíafa fennállott olyan körülmény derül ki, melynek ismeretében nyugellátás nem lett volna megállapítható. Ily esetekben a beszüntetést a! fegyelmi hatóság a fegyelmi eljárás megfelelő alkalmazása mellett mondja ki; 8. ha a nyugalomba helyezett meghal; 9. ha a nyugalomba helyezett újból vármegyei, vagy községi szolgálatba, illetőleg e szolgálatokkal viszonosságban álló tényleges szolgálatba (14. §) lép. (2.) A jelen § 1., 2. és 5. pontjaiban felsorolt esetekben a nyugellátást csak időlegesen kell beszüntetni és azt újból folyó- sitani lehet azon hónapot követő hó 1-től kezdve, amely hónaiban megszűnt az: az ok, amely miatt a nyugellátás beszüntettetek, de a múltra nézve nyugellátást utólag sem lehet folyósítani. A 4. pont alatt említett esetben a nyugellátást csak a szabadságvesztésbüntetés tarta(mária Jkell beszüntetni. A 3., 6., 7., 8. és 9. pontokban ffelsorolt esetekben a nyugellátást egész ösz- nzegéhen és ^véglegesen kell (beszüntetínjh (3.) Egyáltalában nem kell beszüntetni a már folyósított nyugdiját abban az esetben, ha a nyugdíjas havidij élvezete mellett al- kalmaztatik újból. A havidij élvezete mellett alkalmazott nyugdíjas ezután az alkalmaztatása után nyugdíjra igényt nem tarthat. e) A volt alkalmazott özvegyének nyugdija. 25. §, Özvegyi nyugdíj. (1.) A vármegyei és községi alkalmazott özvegyét özvegyi nyugdíj illeti meg, ha férje legalább öt évi beszámítható szolgálat után tényleges szolgálatban vagy nyugdíjas állapotban halt meg, feltéve, hogy: 1. az özvegy férjével á tényleges szolgálati ideje alatt, vagy azt megelőzően lépett házasságra, 2. a férje á házasság megkötésekor még nem volt 57 éves, 3. a házasságot legalább 3 hónappal a férj halála előtt kötötték és 4. az özvegy férjének halála idejében ezzel együtt élt. (2.) Igényt tarthat azonban az özvegyi nyugdíjra az az özvegy is, 1. akinek férje a házasságkötéskor már nyugdíjas volt ugyan, de a házasság következtében a tényleges szolgálat alatt született gyermekük törvényesittetett, vagy ha; a nyugdíjas férj a1 házasságkötéskor még nem volt 60 éves, sem nyugdíjazásakor beszámítható javadalmazásával egyenlő összegű nyugdíjra igényt adó szolgálati idejét még nem töltötte be és a házasság megkötése Után a tényleges szolgálatban újra alkalmaztatván, még legalább 3 évig szolgált; 2. akinek tényleges szolgálatban állott férje a házasságkötéskor 57 évesnél idősebb volt ugyan, de házasságukból gyermek származott, vagy házasságuk következtében gyermekük törvényesittetett, vagy a férj a házasság kötése után még legalább 3 évig szolgált; 3. akinek házasságkötésétől a férj haláláig nem telt el ugyan 3 hónap, de a \há- zasságból gyermek származott, vagy a házasság következtében gyermekük törvényesittetett, vagy a férj halálát olyan hevenybetegség okozta, amely a házasság megkötése után keletkezett; 4. aki férjével ennek elhalálozása idejében nem élt ugyan együtt, de erkölcsi tekintetben nem esik kifogás alá és hitelt érdemlően igazolja, hogy a különélés nem az ő hibájából következett be; 5. akinek házasságát a bíróság jogerősen felbontotta, ha nem ment újból férjhez és ha áz Ítéletből kétségtelenül kitűnik, hogy a házasságot kizárólag a férj hibájából bontották fel és a férj tartásdij fizetésére is volt kötelezve. (3.) A férj öngyilkossága az özvegy nyugdíjigényét nem érinti. (4.) A férj elhalt neje után özvegyi nyugdíjra nem tárthat igényt. 26. §. Az özvegyi nyugdíj esedékessége. (1.) Az özvegyet férje elhalálozását követő három első hónapban mindazok a készpénzjárandóságok megilletik, amelyeket férje, óletbenléte esetében húzott volna és