Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1930. (49. évfolyam 1-53. szám)
1930-03-27 / 13. szám
122. oldal SOMOGY VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA 13. szám A megbízhatóságot a hatóság az engedélyért folyamodó erkölcsi bizonyítványa, a hivatalból tudomására jutott adatok és szükség esetén a folyamodó lakóhelye rendőrhatóságától kért vélemény alapján állapítja meg. A 10-nél több, de 20-náI kevesebb vendégszobából álló szállodai vagy pensió üzemet folytatni akarók a törvényben előirt képesítést is igazolni tartoznak. 3. §. Az 1. §-ban említett iparok gyakorlására vonatkozó engedélyt a hatóság csak abban az esetben adhatja meg, ha az épület, illetve helyiség, amelyben a kérelmező az ipart gyakorolni kívánja, a közrendészeti, közerkölcsi és közegészségügyi, valamint köz- biztonsági és tűzrendészei i szempontból teljesen kifogástalan. Azt, hogy az épület, illetve a helyiség közerkölcsi, közrendészeti, illetve közegészségügyi, közbiztonsági és tűzrendészed szempontból kifogástalan-e és hogy az épületen, illetve a helyiségben az ipar megkezdése előtt kell-e még bizonyos átalakításokat stb. eszközölni, s ha igen, milyeneket, az 1. fokú iparhatóság helyi szemle utján állapítja meg. A helyszíni szemléhez meg kell hivni a járási orvost, az illetékes községi elöljáróságot, a helyi fürdőegyesületet és a tiz kiadó szobánál kisebb épületeknél a felmerülő szükséghez képest — tiz kiadó szobánál nagyobb épületeknél pedig — minden esetben a vármegyei kir. államépi-észeti hivatal ezen feladatra kijelölt mérnökét is. A községi elöljáróság és fürdőegyesület elmaradása a helyszíni szemle megtartását nem gátolja, de ezeknek fellebbezési joga érintetlen marad. A helyszíni szemle költségeit a kérelmező előlegezni köteles. 4- §• Az 1. §-ban felsorolt iparüzemekben csak olyan magyar állampolgárokat szabad alkalmazni, akiknek szabályszerű munkakönyvük van (cselédkönyvük van) és erkölcsi, politikai, közrendészeti és egészségi szempontból kifogás alá nem esnek és nem undorító külsejüek. Az 1. §-ban felsorolt iparüzemek tulajdonosai kötelesek gondoskodni arról, hogy az alkalmazottak, csendesen, illedelmesen, a vendégekkel szemben udvariasan viselkedjenek és minden sértő, vagy kihivó magatartástól tartózkodjanak, továbbá, hogy alkalmazottaik a vendégeket fii o'.t szerencsejátékokra nie csábítsák, a vendégekkel erkölcstelen üzelmeket ne folytassanak. A női alkalmazottaknak a vendégekkel együtt ülni és azok mulatozásaiban bármi címen résztvenni és a vendégeket költekezésre csábítani nem szabad. Az I. fokú rendőrhatóság elrendelheti, hogy a tulajdonos azokat az alkalmazottakat, akik az előző bekezdésben foglaltaknak nem felelnek meg, elbocsássa. Az e tárgyban hozott határozat ellen birtokon kívül lehet fellebbezni. 5. <§. Az ipari üzem tulajdonosa köteles amikor az üzemet megkezdi, az összes alkalmazottakról két példányban kiállított névjegyzéket készíteni és azt az illetékes községi elöljáróságnak bemutatni. A névjegyzékben az alkalmazottak összes személyi adatait fel kell tüntetni és meg kell külön jelölni a munkakönyvét ^cselédkönyvet) kiállító hatóságot, a kiállítást elrendelő határozat számát, továbbá az alkalmazott utolsó tartózkodásának helyét és időtartamát, végül alkalmaz- tatási minőségét. Az üzletmenet során beálló változásokat a változás napjától számított 24 órán belül a községi elöljáróságnak ugyancsak két példányban kell bejelenteni. A kimutatás egy példányát a községi elöljáróság megőrzi, a másik példányt az I. fokú rendőrhatósághoz küldi meg. 6. §. Az 1. §-ban felsorolt üzemekben az 1879. évi XL. t.-c. 87—91. §-ainak tiltó rendelkezései alá eső minden néven nevezett szerencsejáték tilos. 7. §• Az 1. §-ban felsorolt iparüzemekben az iparengedélyt, italmérési engedélyt és az üzemmel kapcsolatos minden más engedélyt szembetűnő helyen ki kell függeszteni. 8. §. Az 1. §-ban felsorolt iparüzemek állandó iparhatósági és rendőrhatósági etllenőrzés alatt állanak, amelyekben pedig italmérést is gyakorolnak, a pénzügyi közegek ellenőrzése alá is esnek. Az üzemtulajdonos köteles megengedni, hogy a magúkat kellően igazoló hatósági közegek a szabályrende
