Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1930. (49. évfolyam 1-53. szám)

1930-02-27 / 9. szám

82. oldal

SOMOGY VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA

9. szám

— a főiskolát végző gyermekeknél pedig azt, ha a vizsgatárgyakból kellő időben, sikeresen colloquált, illetőleg ha a kötelező vizsgákat sikerrel letette.

(3) Arra nézve, hogy a (2) bekezdésben foglalt rendelkezést milyen tanulmányok folytatása alapján lehet alkalmazni, az állami alkalmazottak árváira vonatkozó miniszteri rendelet az irányadó.

(4) A (2) bekezdés alapján engedélyezett nevelési járulékot, a tanulmányok kiváló eredményű folytatását igazoló bizonyítványok bemutatása alapján, negyedévi, télévi vagy egész évi utólagos részletekben kell utalványozni.

(5) Abban az esetben, ha a tanévközi iskolai bizonyítvány szerint, a gyermek nem folytatja kiváló eredménnyel tanulmányait, a nevelési járuléknak kifizetését függőben kell tartani, s a visszatartott részleteket csak akkor lehet kifizetni, ha a gyermek a tanévvégi iskolai bizonyítvánnyal igazolja a tanulmányoknak kiváló eredménnyel való folytatását.

34. §.

Kizáró okok.

(1) Nevelési járulékra nincs igénye annak az árvának:

ci) aki nem magyar állampolgár;

b) akit a bíróság jogerősen hivatalvesztésre, vagy olyan szabadságvesztés-büntetésre ítélt, amelynek törvényes következménye a hivatalnak vagy szolgálatnak elvesztése;

c) aki végkielégitett alkalmazottnak az árvája, kivéve, ha a szülő újra alkalmaztatása révén ismét nyugdíjigényt szerzett;

cl) aki örökbefogadott gyermek.

(2) Az a körülmény, hogy a vármegyei vagy községi alkalmazottnak gyermekét valaki örökbefogadta, a nevelési járulékra való igényét nem érinti.

3ő. §.

A nevelési járulék esedékessége.

(1) A nevelési járulék az atya, illetőleg az özvegy anya halálát követő negyedik hónap első napjától kezdve jár.

(2) A szülődén vagy a szülőtlenekkel

egyenlőnek tekintendő árva atyjának halála után három hónapon át mindazt az illetményt csorbitatlanul kapja, amely atyját életbenléte esetében megillette volna: ha pedig az árva nyugdíjas édesanyjának elhalálozásával válik szülőtlenné, ennek halálát | követő három hónapon át teljes összegében : megkapja azt az ellátást, amely az özvegy édesanyját életbenléte esetében megillette volna.

(3) A szülőtlennel egyenlőnek kell tekinteni azt az atyátlan árvát, akinek anyja özvegyi nyugdíjra nem tarthat igényt, vagy az özvegyi nyugdiját elvesztette vagy megváltotta, kivéve, ha az anyát özvegyi nyugdíj azért nem illeti, mert férje legalább öt évi beszámítható szolgálati idővel nem birt.

(4) A szülődén árvákkal egyenlőnek kell tekinteni a nőalkalmazottnak azt az árváját is, akinek atyja teljesen vagyontalan és kereset képtelen.

(5) A tényleges szolgálatban elhalt atya után az elhalálozást követő első három hónap alatt járó illetmények ugyanazt a pénztárt terhelik, amelyből az atya fizetését kapta. A nyugdíjas atya vágj- anya elhalálozását követő első három hónap alatt járó illetmények is az E. V. Ny. terhére esnek és ezeket az árva akkor sem köteles visszatéríteni, ha őt nevelési járulék nem illetné is

! meg.

(6) Az atyátlan árvák nevelési járulékát, ha az anya özvegyi nyugdijat is kap, az anya kezéhez kell kiutalványozni. Minden egyéb esetben a nevelési járulékot az árvák gyámjának vagy gondnokának a kezéhez kell folyósítani.

(7) A nevelési járulék nem lehet tárgya megváltásnak.

3tí. §.

A nevelési járulék mértéke.

(1) Az atyátlan árvákat fejenkint akkora nevelési járulék illeti meg, amennyi az anya özvegyi nyugdija egyötödének megfelel.

(2) A szülődén vagy szülőtlenekkel egyenlőknek tekintendő árvákat kétszer akkora összegű nevelési járulék illeti, mint amennyi az atyátlan árváknak jár.

(3) Ha az atyátlan árva időközben szülődén vagy szülőtlenekkel egyenlőnek te