Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1929. (48. évfolyam 1-57. szám)
1929-01-24 / 4. szám
20. oldal SOMOGY VARMEGYE HIVATALOS LAPJA 4. szám hagyni, ha ezen hátralékok szabályszerűen a számadási főkönyv múlt évi hátralék-rovatban előírva nem lesznek. A lekönyvelés helyességének, valamint a költségvetési hitelek helyes előírásának megállapítása után még egyszer átfutja a lekönyveléseket azon szempontból, nem kell-e valamely téves helyre, téves rovatra könyvelt tételt, más fejezet, más rovat alá átkönyvelni és ha látja, hogy a lekönyvelés helyes, akkor megállapítja az egyes rovatokon a pontos előii ásókat. Igen fontos az előírások pontos megállapítása, mert az előírás helyes beállítása után lehet csak megállapítani község vagyoni állapotát és azt, hogy község a költség- vetésileg engedélyezett hitelkeretek között hogyan gazdálkodott. Szükségesnek tartom tehát, hogy ezen átn zést, megállapítást vezető jegyző személyesen eszközölje annal is inkább, mert tapasztalt szabálytalanság esetén a felelősség a 177 200—19^.4. B. M. körrendelet 11. §-a alapján is vezető községi (kör-) jegyzőt terheli. Tapasztaltam az e’őző években, hogy községi (kör-) jegyzők legnagyobb része nincsen tisztában az előírások fontosságával és általában főkönyvében csak a lerovást hasáb van kitöltve, mig előírásnak minden esetben a lerovási összeget állítja be. As előírás pontos vezetése elengedhetetlen kelléke a jó zárszámadás készithetésé- nek, mert csak ez utón, ez alapon tudhatja vezető községi (kör-) jegyző, hogy az egyes rovatokon évközben mennyit költött és mire van szüksége. Ha pl. épület-fenntartás rovatra 500 P-ös számlát kap, amelyre az év végéig csak 300 P-t tud kifizetni, akkor elő kell irni főkönyv.leg az egész 500 P tartozást és legfeljebb, ha úgy gondolja, hogy évközben az egészet 2—3 részletben ki fogja tudni fizetni, úgy hagy neki 2—3 lerovási róva ot üresen, hová a részletfizetéseket lekönyvelhesse; ha azonban kifizetni csak 300 P-t tud, mert a pótadó nem folyt be, úgy az előirt 500 P-vel szemben itt 200 P szenvedő hátraléka, vagyis tartozása fog mutatkozni. A fo'yó évi előírás-hasábon pl marhalevél kezelési dij, anyakönyvi kivonati dij, ipardij mindig egyező a lerovás összegével, ha december végéig a leszámo ás megtörtént, itt tehát hátralék vagy túlfizetés nem mutatkozhatik. Az á talános kereseti adó, borfogyasztási adó, italmérési illeték, községi pótadó, stb. előírása mindenkor a kivetési lajstromok alapj n eszköz endő. Ha község évközben a községi pótadóval szedett ált dános kereseti adót, közmunkát % szerint nem külön-külön könyvelte, akkor az év végén az elszámolás hevessége megkívánja, hogy a községi pótadó bevételből 100%-ban leüsse az általános kereseti adó és közmunkának megfelelő összegeket és átkönyvelje a kereseti ad>, valamint közmunkára ezen összegeket azért, hogy a teljes hátralék csakis a községi pótadónál jelentkezzék. Az 1929 évre elrendelem, hngy községek a bevételezett pótadót minden alkalommal % szerint osszák meg, vagyis külön véte'ezzék be a tisztán községi pótadót, általános kereseti adót, közmunkát, kéményseprési di,at, stb. A %> megosztást adóügyi jegyző tartozik a beszedési napijegyzékben minden adószálütáskor foganatosítani. A községi pótadónál feltüntetett hátraléknak egyeznie kell az adófizetési ivben kitüntetett hátralékkaj.
