Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1925. (44. évfolyam 1-53. szám)
1925-06-11 / 24. szám
24. szám Somogy vármegye Hivatalos Lapja 385. oldal 2028/1925. kgb. sz. A m. kir. pénzügyigazgatósággal, a vármi. számvevőséggel, a m. kir. államrendőrség kaposvári kapitányságával, valamennyi főszolgabíró és kaposvári polgármester urakkal és valamennyi kir. adóhivatallal tudomás, illetve további értesítés végett közöljük. Kaposvár, 1925. junius 4. Sárközy György, főispán, elnök. Hivatalos másolat az 16780/1924. alisp. számhoz. 98.094/1925/III. szám. Magyar királyi belügyminiszter. Tárgy: Az általános kereseti adónak a törvényhatósági legtöbb adót fizető bizottsági tagok névjegyzékének megállapításánál való beszámítása. Valamennyi vármegyei és városi törvényhatóság közönségének. Több törvényhatóság kérdést intézett hozzám, hogy a legtöbb adót fizető törvényhatósági bizottsági, illetve képviselőtestületi tagok névjegyzékének megállapításánál az 1922: XXIII. te. alapján kivetett általáuos kereseti adót figyelembe kell-e venni? A kérdés eldöntése az 1896: XXYí. te. 41. §-a értelmében a közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozik. Értesítem a törvényhatóság közönségét, hogy a közigazgatási bíróság egy konkrét eset elbírálásánál a 3856/924. K. számú Ítéletében kimondotta, hogy a legtöbb adót fizető bizottsági tagok névjegyzékének egybeállításánál az 1922. évi XXIII. te. által* létesített általános kereseti adót számításba kell venni. A közigazgatási bíróság ehhez az ítéletéhez a következő megokolást fűzte: A törvényhatósági legtöbb adót fizetők névjegyzékének megállapítására vonatkozó jogszabályokat az 1886. évi XXI. te. 23—28. §-ai tartalmazzák. Ezek szerint a virilizmus jogosultságának alapja a törvényhatóság területén fizetett összes egyenes állami adó, még pedig a házadó, földadó, kereseti adó, tőkekamat és járadékadó. Az 1922. évi XXIII. te. által alkotott általános kereseti adó — amint azt a törvény megokolása is kifejti — lényegében nem más, mint a III. oszt. kereseti adó, illetőleg a beléje olvasztott bányaadó, IV. oszt. kereseti adó, meg a tőkekamat és járadékadó. Ennélfogva az általános kereseti adó nagyrészt azokat a jövedelmeket adóztatta meg, mégpedig közvetlenül, amely jövedelmek addig az 1875. évi XXIX. te. szerint kereseti adók alá estek. Olyan intézkedést pedig a törvény nem tartalmaz, hogy ezt az adót számításba nem lehet venni, sőt ezt a kérdést a virilizmus szempontjából egyáltalán nem érinti, ennélfogva nyilvánvaló, hogy a beszámítható régi adók helyébe lépő uj adó, a régi állapoton a virilizmus jogosultsága tekintetében változtatni nem akart. A törvényhozási gyakorlat is azt mutatja, hogy amikor a törvényhozás a legtöbb adót fizetők jogosultsága tekintetében valamely uj adó beszámitását ki akarta zárni, ezt határozottan kimondotta, mint az 1916.