Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1925. (44. évfolyam 1-53. szám)

1925-03-05 / 10. szám

!

10. szám Somogyvármegye Hivatalos Lapja 159. oldal

Hivatalos másolat 6597/1925. alisp. szám.

77777/X. A. 1. 1925. sz. M. kir. Földmivelésügyi Miniszter.

A m. kir. Földmivelésügyi Miniszter 77777/X. A. 1. számú rendelete a kenderés lenáztatóhelyek kijelölése tárgyában.

Valamennyi törvényhatóságnak.

A mezőgazdaságról és mezfirendőrségről szóló 1894: XII. te. 17. §-a szerin kendert és lent áztatni csak a hatóság által e óéira kijelölt helyeken és megállapított módozatok mellett szabad.

Több oldalról panasz merült fel amiatt, hogy a kender- és lenáztatást az idézett törvényszakasz alapján eljáró közigazgatási hatóságok — leglöbbnyire mást bár közérdekű, közegészségügyi, halászati stb. szempontoknak túlzott fontosságot tulajdonítva, vagy nem engedélyezik vagy pedig oly korlátok közé szorítják, melyek a kender- és lentermelést a kis- és törpebirtokosok számáré csaknem lehetetlenné teszik. Tekintettel arra, hogy az a nézet, mely szerint a járványos betegségek terjesztésében a kender- és lenáztatásnál fejlődő gáznemü rothadási termékek is szerepet visznek, a tudományos kutatások alapján tévesnek bizonyult, továbbá, minthogy még az ivásra és itatásra használt nyílt és folyó vizekben való áztatás egészségügyi valamint halgazdasági szempontból is csak akkor nevezhető veszélyesnek, ha a nyílt-, vagy folyóvíz mennyisége igen csekély, úgy hogy a szennyező anyagok kellő mértékben nem hígulnak meg, továbbá mórt hazánk mostani súlyos gazdasági gazdasági helyzetében fontos szükség, hogy legalább a mezőgazdasági termelés keretében szükségelt textiláruk a saját termésű kenderből, vagy lenből háziipari utón legyenek előállithatók, a hivatkozott törvény helyes végrehajtása érdekében az 1894: XII. te. 120 § ában nyert felhatalmazás alapján az e törvény végrehajtása tárgyában kiadott 48000/894. F. M. sz. rendelet 17. §-ában foglaltakat hatályon kívül helyezve a következőket rendelem:

1. A. kender-, illetőleg a lenáztató helyeket mindazon községekben, városokban, amelyek területén kendert vagy lent termelnek, évenként tavasszal — legkésőbb május hó végéig — az idézett te, 102. § ában megjelölt 1. fokú hatóság köteles kijelölni.

2. Az I. fokú hatóság erre vonatkozó határozatát az érdekelt termelőknek a községi elöljáróság utján történt meghallgatása s a felmerült kívánságoknak lehető figyelembe vételével hozza meg.

8. Nem engedhető meg az áztatás a község belterületén lévő azokban a vizekben, amelyeknek vízmennyisége nagyon csekély és amelyek rendesen ivásra vagy állatok itatására használtatnak.

4. Hatósági engedély nélkül kenderáztató gödrök a község belterületén senki által nem áshatók, még saját birtokán sem. A hatóság az áztatógödröknek tisztántartását vagy behányását az áztatás befejezése után elrendelheti és foganatosíttathatja.