Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1924. (43. évfolyam 1-52. szám)
1924-12-11 / 50. szám
50. szám SOMOGY VARMEGYE HIVATALOS LAPJA 527. oldal ban létesítendő jogszabály egyrészt orvosolja a sérelmeket, addig másrészt esetleg már nyugvópontra jutott eseteknél nem is sejtett bajokat idéz elő. Azonkívül a további állami beavatkozás, szemben más gazdasági ágakkal, különösen érinÜ az ország főfoglalkozásának, legfontosabb gazdasági ágának, a mezőgazdaságnak a prestizsét. A törekvés tehát csakis az lehet: visszaállítani a szerződés aláírásával elvállalt jogok és kötelezeltíégek- tiszteletben (tartásába vetett hitet, melynek megingatásához sajnos az említett kényszerítő körülmények hatása folytán létrejött kormányintézkedések, kényszer rendszabályok önkénytelenül is hozzájárultak és ezzel kapcsolatban újra megfelelő szerephez juttatni az egyéni felelősséggel járó óvatosságot és a dolog természetéből vállalni az üzleti kockázatot. Bár a rendeletek gondoskodtak arról, hogy csakis bizonyos határidőn belül kötött szerződésekben meghatározott haszonbérek legyenek hatósági revízió alá vehetők és így ne lehessen a haszonbérlethez minden áron való jutás céljából — az utólagos bírói haszonbér lesz állíthat ás rejtett gondolatával — uj szerződéseket kötni, mégis ennek dacára a közvéleménybe akaratlanul is ez a mindenképp 'kifogásolható gondolat szűrődött be és lett okozója nem egy megfontolatlanul elvállalt magas haszonbérnek és ez által- az itt-ott fellépett nyugtalanságnak. Az ebből származó panaszok okait keresve, ha mindjárt a szerződés más sérelmeivel, vagy az idei rossz terméssel hozatnak is kapcsolatba, nézetem szerint azok túlnyomó részben a haszonbérnek hellyel-közzel magasnak tartott avagy tényleg magas voltában találják magyarázatukat, illetve erre vezethetők vissza. A segítés módját tekintve azonban nemcsak nem kívánatos, de súlyos felelősséggel is jár az állami beavatkozást újból feleleveniteni és annak fentebb vázolt hátrányait, továbbá a külföld bizalmának csökkentését ismét felidézni, miért is vizsgálnunk kell, hogy önmagunkban nem lehetne-e előbb megtalálnunk azokat az eszközöket, amelyek alkalmazásával könnyebben, nagyobb komplikációk nélkül juthatnánk célhoz. A haszonbéri jogviszonyban a súlyos időket eleinte a haszonbérbeadó érezte különösen a tekintetben, hogy a korona értékcsökkenése folytán átmenetileg anyagilag igen kedvezőtlen helyzetbe jutott haszonbérlőjével szemben. Lélektanilag tehát az élet általános drágulásán kívül és a szabad forgalomra való áttérésnek más téren is tapasztalható jelenségein kívül ezzel volna magyarázható a haszonbérbeadóknak a mentül magasabb haszonbérek kikötésére irányuló törekvése, mintegy rekompenzálása a múltban szenvedett anyagi károk fejében. A haszonbérlő mai helyzetét tekintve pedig súlyosan esnek a mérlegbe, a tényleges gazdálkodás nehézségei, a hitelszerzés bajai, a közterhek (amelyek különben minden társadalmi osztályra súlyosan nehezednek) nyomasztó volta, az u. n. forradalmak, az idegen megszállás, a vörös pusztítás stb. stb. által okozott károk. Ezekhez járul még a fentebb említett, a köztudatba indokolatlanul sajnálatosan beférkőző az a jelenség, hogy a haszonbéreket (főként a földnek nyilvános árlejtés utján történő bérbeadásánál) bármely magasságban beígérik azzal a titkos hátsó gondolattal, hogy azok hatósági rendelkezéssel leszállithatók lesznek. E lélektani indokok mérlegelésével, a nyert előnyök és szenvedett veszteségek kölcsönös betudásával és a jövőbeni békességes együttműködés megnyugtató érzetével, szóval egymás helyzetének méltányos megítélésével kell kiindulni arra az útra, mely mint említve volt, tehát önmagunkból ered és kétségtelenül önmagunkban is találja a pa- naszlott baj orvoslását. A tulajdonos ne tévessze szem elől a haszonbérlőnek a gazdálkodás nehézségeivel ezidőszerint folytatandó küzdelmét és mérsékelje igényeit saját szükségletei és a haszonbérlő teherbíró képessége által vont korlátok közé; viszont pedig a haszonbérlő a földhöz mindenképp való jutás iránti törekvésében tanúsítson óvatos mérsékletet és számadásainak szigorú elkészítésével és latbavetésével vessen számot teljesítőképességével és ne vállaljon gondolatában máris sejtett, sőt tudott teljesíthetetlen szolgáltatásokat. A mindkét részről tapasztalható (szélsőségekre való ra- gadtatásnak és az e mellett való kitartásnak várható kölcsönös súlyos következményeit, mely mindkét félre, de végeredményben a nemzeti termelésre is végzetes kihatással
