Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1924. (43. évfolyam 1-52. szám)
1924-10-16 / 42. szám
42. szám SOMOGY VARMEGYE HIVATALOS LAPJA 439. oldal csiraképességére gyakorolt csökkentő hatásuk miatt a készítmények használata elővigyá- zatot igényel. 6. Porzol igen finom eloszlású, vörösszinü, poralaku szer, amellyel a búzát száraz állapotban kell összekeverni. így elmarad a csávázáshoz való hosszadalmas előkészítés és főképpen a megduzzadt vetőmagvak időtrabló, gyakran hideg időjárás miatt lassú szárítása, ami a porpácolásnak igen nagy előnye a nedves csávázással szemben. 100 kg. vetőmagot 200 gr. (20 dg.) Porzollal lehetőleg erre alkalmas forgódob segítségével 10—15 percnyi forgatás által alaposan összekeverünk. A forgódobot házilag is elkészíthetjük, belül tiszta, száraz, petroleumos- vagy boros hordóból. Ezt tengelyre huzzuk, bakra állítjuk, hogy forgatható legyen, a nyílást megnagyobbítjuk, hogy a vetőmagot kényelmesen beönthessük a fertőtlenitő porral együtt. A nyílást elzárva, 10—15 percig forgatjuk a hordót és a vetésre előkészített magot zsákba ürítjük és rögtön el is vethetjük. Az eddigi, széles körben elterjedt rézgálicról úgy az újabb tudományos, mint a gyakorlati vizsgálatok bebizonyították, hogy a rézgáliccsáva (l°/o = egy negyed óra) az üszköt nem öli meg, csak hátráltatja a fertőző hatását. Azonkívül a rézgáliccal való csávázás a vetőmag csirázási erélyét veszélyezteti és ezáltal károsan befolyásolja a terméseredményt. A külföldi államokban már teljesen eltekintettek a rázgálicos csávázás alkalmazásától s igy nálunk is ajánlatos volna, ha a gazdák a rézgálicos csávázás helyett az ismertetett csávázószerekkel igyekeznének védekezni az üszögkár ellen. b) A csávázási eljárás. A vetőmagcsávázást — akármelyik csávázószert használjuk a Porzolpor, vagy száraz pácolás kivételével — a következő módon hajtjuk végre. Egy fakádban az egyes szereknél megadott °/o ta«talom szerint elkészitett csávázóoldatba annyit töltünk a megcsávázandó gabonából, hogy a kád aljára leülepedett magot legalább egy arasznyi folyadékréteg lepje el. Igen fontos az egyes szereknél külön-külön megadott csávázási időt:rtam és a csávapótlás pontos betartása. A csávázás sikere csak eme módszer alkalmazásával biztosítható. A csávázási idő eltelte után a vetőmagot a kádból kimerjük, a folyadékot jól lecsurgatjuk róla, vékony rétegben napos és szellős helyen szétteritjük és teljes megszáradás után elvetjük. A kádból visszamaradt csávázóoldatot eredeti oldattal vagy csávázószerrel való utánpótlás mellett kétszer (összesen tehát háromszor) lehet csávázásra használni, ezután kiöntjük és friss csávázóoldatot készítünk. A kádcsávázáson kivül alkalmazható a Linhart-féle kosaras, a teknő és gépcsávázási módszer is, amelyekről a „Hogyan és mivel csávázzunk“ cimü kiadvány nyújt bővebb felvilágosítást (kapható a M. kir. Növényélet- és Kórtani Állomásnál). A nedves csávázásnál használandó eszközöket, ponyvákat, zsákokat, sőt a vetőgépet is ugyanazzal az oldattal, amellyel csávázunk, fertőtleníteni kell, nehogy a már megcsávázott gabonát életképes üszöggel újra megfertőzzük. Mindezek a fertőtlenítések a por-, vagy száraz- csávázásnál elmaradnak. Minden, a csávázási illető szakkérdésben a M. Kir. Növényélet- és Kórtani Állomás (Bude pest, II., Debrői-ut 17.), a csávázószerek beszerzésére és a csávázási eljárások helyes gyakorlati kivitelére nézve pedig a M. Kir. Földmivelésügyi Minisztérium Gyógy- és Ipari Növényforgalmi Irodájának Növényvédelmi Osztálya (Budapest, IX., Lónyay- utca 7. sz., II. 26.) szolgál felvilágosítással. Budapest, 1924. évi augusztus hó 1-én. M. kir. földmivelésügyi miniszter.
