Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1924. (43. évfolyam 1-52. szám)
1924-10-16 / 42. szám
42. szám SOMOGY VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA 433. oldal Végül a hol telepfelügyelőnő nincsen, akár hadiárva, akár nem hadiárva, de szüleikhez vagy vérszerinti hozzátartozóikhoz kihelyezett gyermekek részére a pécsi m. kir. állami gyermekmenhelynél a községi elöljáróságok utján ruházatot szorgalmazhatnak, közöljék a gyermeket elhagyottá nyilvánitó gyámhatóság nevét és az elhagyottsági vég- határozat számát; ilyennek nemléteben pedig a szükséghez képest csatolják a ruházat kiszolgáltatását indokoló és nélkülözhetetlenül szükséges voltát igazoló hatósági bizonyítványt. Kaposvár, 1924. október 10. Tallián, alispán. III. Általános jellegű, de további intézkedést nem igénylő rendeletek, értesítések és más közlemények. 22.025/1924. alisp. szám. Valamennyi főbiró, kaposvári polgármester urnák és valamennyi községelőljáróságnak. Hivatkozással a gabonaüszög elleni védekezésről, illetve a vetőmag kötelező csá- vázásáról alkotott 968/15.114. kgy. számú vármegyei szabályrendelet életbeléptetése tárgyában a f. é. 22. számú vármegyei Hivatalos Lapban megjelent 9818/1924. számú körrendeletemre, értesítem a főszolgabíró és kaposvári polgármester urakat, hogy a gabonacsávázásnak most már az újonnan és itt közölt, a m. kir. Földmivelésügyi Minisztérium által kiadott „utasításban“ megadott szerekkel és szintén mellékelt „Hogyan és mivel csávázzunk ?“ cimü füzetben felsorolt eljárások szerint kell történnie. Azért felhívom uraságtokat, hogy az idézett szabályrendeletnek most említett és általam előzőleg közölt végrehajtási utasítása helyett a jelen utasításra figyelmeztessék a gazdaközönséget. Kaposvár, 1924. október 8. Tallián, alispán. Hogyan és mivel csávázzunk? A mezőgazdasági tudományok az utolsó évtizedben, különösen a növénykórtan gyakorlati alkalmazásában, rohamosan fejlődtek, minek következtében kiváltképen a vetőmagvak csávázása évről-évre tökéletesebbé vált és előrehaladottabb országokban a régebben jóformán kizárólagosan használt rézgálic- vagy kékkő-csávát újabb, tökéletesebb szerek kiszorították a gyakorlatból. A M. Kir. Növényélet- és Kórtani-ÁUomás szükségesnek tartja hazánk gazdaközönségét is ezirányban évről-évre értesiteni a tudomány újabb haladásáról, igy különösen a gyakorlatilag bevált tökéletesebb csávázószerek alkalmazásáról. Ennek a füzetnek célja hazánk viszonyainak megfelelőleg a legjobb csávázási eljárások és csávázószerek ismertetése, melyek államilag kipróbáltattak. Minden gazdaság a felsoroltak közül a saját viszonyainak megfelelőleg kiválaszthatja a követendő eljárást, vagy használandó csávázószert. Külön felhívjuk a gazdaközönség figyelmét az eredetileg Németországból származó és Amerikában ma már általánosan használt porpácolási eljárásra, amely igen egyszerű végrehajtása mellett a M. Kir. Mezőgazdasági Növénybiókémiai Állomás széleskörű tudományos és gyakorlati vizsgálatai alapján teljesen biztos védelmet nyújt az üszögkár ellen. A por-, vagy szárazpácolásnál elmarad a nedves csávázás által megduzzadt vető-
