Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1924. (43. évfolyam 1-52. szám)
1924-05-29 / 22. szám
22. szám SOMOGY VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA 233. oldal a folyadék keverése közben belleöntünk1 annyi csávázandó magot, hogy a folyadék a magvat legalább egy arasznyira ellepje. A magvat a csávázó oldatban az illető csávázószer B) alatt megállapított időtartama alatt falapátokkal vagy fakéverőkkel folyton keverjük s a felszínire kerülő léha és üszkös magvakat kis kéziszitával lementjük. A csávázás befejeztével a magvat a folyadékból kimerítjük, az előbb ismertetett módszer sízerint szárítjuk s elvetjük. Tulnagy ürtartálmu edényt a csávázáshoz ne használjunk, mert ezzel a kezelés nehézkessé válik. 3. Gsávázás teknőben. Szükséges hozzá 1 darab 150X500 cm méretű, 30—40 om magas oldalú, laposfenekü teknő, egy 200—300 1 üirtartalmu kád vagy félfenekü hordó és 2—3 darab kilyukgatott magas peremű lapát. A kádba elkészítünk a kívánt csávázószer akármelyikéből annyit, amennyi csak belefér, a teknöbe pedig öntünk annyi vetőmagot, hogy az elegyengetett magtömeg színe a teknő szélétől egy jó arasznyira legyen. Most a már előre elkészített és B) alatt előirt százalék tartalmú csávázó folyadékból ráöntünk annyit, hogy a magvat mintegy 10 cm-re ellepje. Utána az egészet jobbról és balról egy-egy munkás az átlyukgatott lapátokkal lassan és alaposan többször is át keveri és az illető szerre a B) alatt előirt csávázási idő leteltével az egészet a teknőből kilapátolja és a fentebb leirt módszer szerint megszáritva, elvetjük. Ezen módszer előnye az, hogy a könnyű hozzáférhetés folytán naponta sokat lehet csávázni. 4. Géppel való csávázás. Különösen nagyobb gazdaságokban, ahol1 nagyobb meny- nyiségü vetőmag kerül esávázásra, az előbb ismertetett eljárásokkal hosszadalmas és időt pazarló lenne a csávázás — itt nagy jelentősége van a géppel való osávázásnak. Erre a célra az úgynevezett „Ara“ jelzésű, nálunk is könnyen beszerezhető csávázógép szolgál. A gépen kivül még 2—3 darab mintegy 200 1 ürtartalmu kád1 is kell, a gépen már keresztülment mag befejező csávázásához. A gép tartányába, amelyben a B) alatt előirt százaléktartalmu csávázószer akármelyikét önthetjük, a rajtalevő tölcséren keresztül fokozatosan beönfjük a csávázandó magot s az egy kézi- vagy motor- erővel könnyen hajtható kefehengerbe jutva, a kefekészülék segélyével a hengeren való átjutás közben megmosatik s 2—3 percnyi kezelés után a gépből kikerül. Mosás közben a gép önműködően eltávolítja a léha és üszkös szemeket, valamint a szemetet. Már mostan attól függően, hogy milyen csávázószert használtunk, a gépből kikerült vetőmagot további áztatás végett ugyanoly csávázóoldatot tartalmazó kádba tesszük, a B) alatt az egyes szerekre előirt csávázási időtartam teljes befejezéséig. Ezen eljárással óránként, ha a gépet lassabban hajtjuk 10 q, ha gyosabban hajtjuk 15 q vetőmagot lehet csávázni. Tehát napi 10 órai munkaidő mellett 100— 150 q vetőmagot csávázhatunk. Arra vigyáznunk kell, hogy az egyes csávázószerek szerint megállapított csávázási időtartamba a géppel való kezelés idejét pontosan bele- számitsuk. A csávázásnál és vetésnél használt mindennemű eszközt és edényt, zsák, ponyva, vetőgép stb. használat előtt és után mossuk le az illető csávázóoldattal, nehogy a már csávázott gabonát életképes üszöggel újra megfertőzzük. B) A csávázóoldatok pótlása. Nagy általánosságban véve 100 kg vetőmagcsávázáshoz 100 liter csávázóoldat szükséges, amelyből búza, rozs, árpa, bab, borsó, mohar, köles és cirok kisebb csávázási időtartam mellett (10—15 perc) 12 liter, hossizabb csávázási időtartam mellett (1 óra) 20 liter csávázóoldatot vesz fel, zab és répamag pedig 18, illetve 30 litert. Ebből érthető, hogy a csávázó törzsoldatot az összes eljárásoknál ugyanolyan erősségű oldatokkal pótolni kell és pedig a különböző, jelenleg ajánlható csávázó- szerek sízerint búza, rozs, árpa, bab és borsónál, mohar, cirok és kölesnél.
