Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1924. (43. évfolyam 1-52. szám)
1924-05-01 / 18. szám
172. oldal SOMOGY VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA 18. szám Megmondjuk őszintén, hogy fájdalmasan érint bennünket, hogy a vármegyei tisztviselők a községi jegyzők alapításával szemben olyan részvénytársaságban tömörültek, mely működésének szinterét ugyanoda teszi át, ahonnét a jegyzői kar ezen intézménye azt az életerejét szivja, mellyel annyi jegyző árvát ment meg az életnek és a hazának. Mert a mi részvénytársaságunk — elmondhatjuk — egyedül álló nemcsak ebben az országban, hanem talán egész Európában, mely egész kereskedelmi tevékenységével egy humánus célt szolgál. Es ezt nem cégérnek használja, hanem igaz becsületességgel is hajtja végre. Kereskedelmi részvénytársaságunk ingyen adminisztrálja egész Arvaház- Egyesületünket és ezenkívül tiszta nyereségének 60%-át juttatja ezen egyesületnek, s csak igy lehetséges, hogy Arvaház-Egyesületünk ma 56 árvát nevel, 67 árvának ad évi nagyobb tanulmányi segélyt és több, mint 200 jegyző özvegyet segélyez, amely kiadások ma már meghaladják az évi 150 milliót. Jól tudjuk, hogy Méltóságodat, aki jegyzőivel szemben atyai szeretettel viseltetik, nemcsak hogy nem hagyják hidegen a fenti adatok, hanem készségesen siet a támogatásunkra, különösen akkor, amikor méltányos és igazságos kéréssel jövünk. Mert miről van most szó? A Vármegye és község felszerelési r.-t. kérelmére már több alispán ur a saját vármegyei hivatalos lapjában már is felhívta a figyelmét a községi elöljáróságoknak, hogy irodaszükségleteiket és egyéb közszükségleteiket a fenti részvénytársaságnál szerezzék be, illetve annak támogatását ajánlotta. Azt hisszük, nem vagyunk szerénytelenek, ha már most mi is azt kérjük Méltóságodtól, kegyeskedjék a Jegyző Arvaházi Kereskedelmi R.-T.-ot és annak különösen a „községi felszerelési osztáiy“-át, melynek vezetésében szintén közigazgatási szakemberek foglalnak helyet és igy szintén teljes biztosítékot nyújt arra nézve, hogy az általa szállított felszerelési cikkek a célnak legjobban megfeleltek és ár tekintetében is versenyképesek, amint hogy azt most már több éves gyakorlatunk is bizonyítja, a vármegye Hivatalos Lapjában ugyanolyan meleg hangon a Községi Elöljáróságoknak ajánlani. Vagyunk, Méltóságos Alispán Urnák, mély tisztelettel: Főtitkár. Igazgató. Jegyzők Országos Arvaház-Egyesülete. Budapest, 1924 április 24. Méltóságos Alispán Ur I Mellékelt kérvényünkkel kapcsolatos az alábbi kérésünk. Az a rettenetes drágaság, mellyel mindenkinek megküzdenie kell, Arvaház-Egye- sületünket arra késztette, hogy kérelemmel fordult még f. évi január hóban a községi elöljáróságokhoz, hogy irattáraik kiselejtezett anyagát engedjék át a Jegyzők Országos Arvaház-Egyesületének. Kérte pedig az átengedést dijmentesen azzal az indokkal, hogy a községek szolgálatában álló és a roppant munkateher alatt görnyedő községi jegyző, aki rendesen Íróasztala mellett roskad össze és pedig a megfeszített munka következtében igen sokszor idő előtt, bizonyára megérdemli, hogy azon intézményét, mely az ő halála esetére hátramaradt családját gondozza és segíti, árváit neveli, a község legalább ezzel a csekélységgel támogassa. Mi történt? Alig hogy e kérelmünk eljutott a községi elöljáróságokhoz, a Vármegye és község felszerelési r.-t. megkereste az alispáni hivatalokat, hogy hajlandó a községek raktáraiban kiselejtezés alá kerülő iratokat készpénz fizetés ellenében átvenni, felajánlván a vételár 2%-át a Vármegyei Tisztviselők Országos Egyesületének, és kéri, hogy az Alispán Urak hívják fel eme körülményre az elöljáróságok figyelmét. I