Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1924. (43. évfolyam 1-52. szám)
1924-03-06 / 10. szám
104. oldal SOMOGY VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA 10. szám reskedelmi és tejtermékeket feldolgozó vállalatok, ide nem értve az egyszerű tejkimérést) azok közé az iparok közé sorozza, amelyek megkezdése és gyakorlása engedélyhez van kötve (engedélyhez kötött iparok.) Az engedélyezésnek az egyéni megbízhatóság és az üzemberendezés szempontjából a törvény 35. §-a értelmében megállapítandó feltételeit külön rendelet szabályozza. 24. §. Tejet házhoz szállítani csakis megrendelésre szabad, ellenben nem szabad tejjel házalni, vagyis tejet megrendelés nélkül házról-házra járva, vételre kínálni. A tejet házhoz szállítása közben nyílt helyen (utcán, kapu alatt, lépcsőházban, folyosón) átönteni nem szakad. Budapest székesfővárosban, továbbá minden városban és 10.000 nél több lakossal biró községben piaci (vásárcsarnok, fedett szin, piactér) árusítására (kimérésre) szánt tejet csakis az illetékes helyi hatóságtól a közegészségügyi követelmények figyelembe vételével kijelölt helyen szabad árusítani (kimérni.) Ha a termelő a saját gazdaságából származó tejet kicsinyben (50 litert meg nem haladó mennyiségben) saját maga (családtagja, cselédje, megbízó levéllel ellátott megbízottja) szállítja házhoz, árusítja [méri ki] vagy adja át azt a közvetlen fogyasztásra árusító üzletnek, a tejes edény zárolását [zárnak vagy zárjegynek a 18. §. szerinti alkalmazását] mellőzheti ugyan, azonban köteles az edény külső felületén a jelen rendeletben meghatározott jelzéseken felül nevét és lakhelyét is feltüntetni s személyazonosságának igazolására az illetékes helyi hatóságtól e célra kiállított igazolványt magával hordani. Ugyanez a szabály irányadó azokra az árusokra is, akik a tejet egyes termelőktől kicsinyben [összesen 50 litert meg nem haladó mennyiségben] összevásárolva hozzák az említett módon közvetlen fogyasztás céljára forgalomba. A város [község] azonban a kicsinyben összevásárolt tej forgalomba hozatalának az előbbi bekezdésben említett módját szabályrendelettel eltilthatja, ha ez az elárusitási mód a helyi viszonyokhoz képest a hatályos ellenőrzés meghiúsítására vezethet. IV. fejezet. Beteg fejős állatoktól kifejt tej forgalomba hozatalának és feldolgozásának tilalma. 25. §. A beteg fejős állatoktól kifejt tej forgalomba hozatalának és feldolgozásának ti- lalmazása felől az állategészségügy rendezéséről szóló 1888/VII. te. és a végrehajtása tárgyában kibocsátott rendeletek rendelkeznek. Ezek szerint a lépfenében, veszettségben, a takonykórban, ragadós száj- és körömfájásban, ragadós tüdőlobban, a bivalyvészben és a juhhimlőben szenvedő, illetőleg e betegségek gyanújában álló fejős állatok tejének forgalomba hozatala és felhasználása egyaránt tilos [1888/VII. te. 61., 70., 75., 79., 84. és 99. § ai. 40000/1888. F. I. K. M., 4100/1914. F. M. és 42000/1914. F. M. számú rendeletek] azzal a kivétellel, hogy a ragadós tüdőlobban vagy ragadós száj- és körömfájásban szenvedő vagy e betegségek gyanújában álló fejős állatoktól kifejt tej felforralva forgalomba hozható [1888/VII. te. 84. §. 3856/1916. F. M. számú rendelet.] Az ily tejet „hatósági rendeletre forralt tej“ jelzéssel kell megjelölni.
