Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1923. (42. évfolyam 1-52. szám)

1923-12-20 / 51. szám

572. oldal

SOMOGY VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA

51. szám

utazásáról1 az 1918. évi 149.446/1917. B. M. számú körrendelet nyújt tájékoztatást. E két körrendelet másolatát idemellékelve, egyúttal felhivotm Alispán (Polgármester) Urat, 'intézkedjék haladék nélkül! aziránt, hogy a törvényhatósága területén a hatóság a tömiegláikásobati, kóborcigányokat és egyébh ide-oda vándorló egyéneket (vándorköszörűsöket, vándott’hárfásokat stb.) élőre elkészített terv szerint már most vizsgáltassa meg és a vizsgálat eredményéhez képest intézkedjék. Olyan egyéneket, akiken ruhatetvek találtattak, a leggondosabban tetvetleniteni kell.

Újból felhívom a figyelmét arra, hogy minden egyes megállapított kiütéses tífusz- megbetegedésről hozzám azonnal távirati jelentést kell tenni. A heti kimutatást, amely a vasárnaptól szombatig élőfordult megbetegedéseket és halálozásokat tünteti fel, legkésőbb hétfőn kell postára akini.

Intézkedéséről jelentésit várok.

Budapest, 1923. évi november 24-én. Vass.

Másolat a 114.464/1923. II. m. kiír. népjóléti és munkaügyi min. számhoz.

Magyar királyi belügyminiszter. M á s o 1 a t.

203.700/1914. VII. d. B. M. sz. körrendelet.

A kiütéses tífusz ellen való védekezés.

Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének.

Hivatalos értesülés szerint a közelmúltban az északi harctéren és az ahhoz közel eső területeken szórványosan kiütéses (foltos) tífusz merült fel. É tapasztalat jelentőségét az a 'körülmény fokozza, hogy a kiütéses tífusz Galíciában és Oroszország közeli részeiben, úgyszintén a balkáni államokban, tehát a jelen hadműveletek területein. honos betegség, amely tavasszal szed legtöbb áldozatot, továbbá az is, hogy hadi mozgalmak nyömán, illetőleg Ínség sújtotta népesség körében szokott leginkább pusztítani.

A (kiütéses tífusz nagy mértékben fertőző betegség. A lappangási idő elteltével, amely tág határok (3—21 nap) között ingadozik, néhány napi rossziullét, majd hirtelen rázó hiklteg, azután magas láz áll be, amely 8—16 napig tart. A betegség 4—5 napján piros, lapos foltok mutatkoznak a mellen és a has felső részén s elég gyakran a végtagokon; a foltok helyén néha a bőr alatt Mis vérömilések látszanak. Gyógyulás alkalmával' a bőr kórpaszerüen hámlik, ami körüibeelül két hétig fart. A betegek közül átlag 15—25 százalék hal el.

A kiütéses tífusz okozója biztonsággal nincs még kiderítve, de kétségtelen, hogy a betegség ragálya a beteggel, vagy az általa használt tárgyakkal váló érintkezés révén átragadhat, Újabban az tűnt ki, hogy a tífusz ragályát fertőzött emberekről és ■tárgyaidról rovarok:, főképen pedig tetvek viszik át másokra, ennélfogva a kiütéses tífusz leküzdésére szolgáló rendszabályok sorában a tetvek elpusztításának igen nagy fontossága van.

A koieránaíki, vérhasnak és hasi tífusznak a harctérről szállított sebesült és beteg katonákká! való behurcoiását, különösen pedig a kolerának az országban levő elterjedését szem előtt tartva, számot kell vetni azzal a veszedelemmel is, amely az ország népességéi a (kiütéses tífusz behurcolása révén fenyegeti.

Katonai részről már intézkedés történt, hogy a kiütéses tifuszos betegeket a had- tápkörletben különiittsék él és ott gyógyítsák; az irányiló állomások (Absehubstati- Onen) feladatává pétiig az tétetett, hogy a beteg és sebesült katonáik, úgyszintén fog-