Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1923. (42. évfolyam 1-52. szám)
1923-01-25 / 4. szám
32. oldal SOMOGY VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA 4. szám az egész termelési időszakra és minden gazdasági munkára vonatkozó szerződések kötésénél mellőztessék az a rendszer, mely a legtöbb panaszra adott okot, hogy az aratással együtt lekötött őszi munkák, valamint a kapás növények és szálas takarmány termelésének munkabérei az aratási keresmény rovására indokolatlanul leszo- rittattak, vagy az aratásért ellenszolgáltatás nélküli munka is követeltetett. Felhívom ennélfogva a t. Cim, valamint az alárendelt hatóságok és az egyidejűleg a mezőgazda- sági kamarák utján megkeresett gazdatársadalmi és munkásérdekképviseleti szervezetek figyelmét arra, hogy a saját hatáskörükben minden rendelkezésükre álló eszközzel hassanak közre, hogy a múltakban és pedig a háborút megelőző időben rendszerint a termény, bizonyos hányadrészéért végzett munkáltatás rendje visszaállittas- sék, mert ezt a módot tekintem e tekintetben célravezetőnek, hogy az egymásra utalt munkaadó és munkavállalatának a munkához fűzött érdeke közmegnyugvásra istápo- lást nyerjen. Minthogy a mezőgazdasági üzem természete és úgy a munkaadó, mint a munkás érdeke, de a termelés üzeméhez fűződő általános közgazdasági érdekek azt követelik, hogy a munkáltatás rendje folytonos bérvitákkal ne veszélyeztessék, indokoltnak tartanám azon esetekben, amidőn a múltakban rendszerint a termés bizonyos részéért végzett munkák valamely nyomatékos gazdasági oknál fogva' eltérőleg a múltak szokásaitól készpénzért adatnának ki, vagy vállaltatnának, a kötendő munka- szerződésben annak biztosítását, hogy a résszel való díjazás helyett készpénzzel való díjazás kikötésének eseteiben a készpénzbér megfeleljen a terményrészbér értékének a teljesítés helyén és időpontjában. Ugyancsak fordítsanak figyelmet a munkaadók arra, hogy az előre kikötött napszámbérek megfeleljenek a teljesítés időpontjában fennálló gazdasági viszonyoknak, illetve a munkás megélhetési szükségleteinek. Általában azt tartanám kívánatosnak, ha az 1923. évi gazdasági munkáltatás rendje iránt a munkaadók és munkások törvényes helyi érdekképviselete (az 1920. évi XVIII. t.-c. alapján szervezett mezőgazdasági bizottságok) mindkét fél érdekeit szemelőtt tartó és legalább a főbb munkanemekre irányadó megállapodást létesítene. 2. Hasson oda t. Gimed, hogy azok a birtokosok, akik aratógéppel rendelkeznek, addig, amig a megfelelő számban munkaerő rendelkezésre áll, ezeket ne vegyék igénybe, mert ezáltal lényegesen több mezőgazdasági munkás juthat aratáshoz. Meg vagyok győződve, hogy a birtokosok ezen eljárását a munkások méltányolni fogják és végeredményben magukra a birtokosokra sem lesz hátrányos. 3. Hasson oda a hatóság, hogy a birtokosók ott, ahol nagyobb számú aratómunkás van, az egy-egy aratóra eső holdak számát apasszák, esetleg más és más csoportnak adják ki az aratást és cséplést. 4. Az aratási munkából kimaradottak számának csökkentése okából kövessen el a Cim minden lehetőt, hogy a kisbirtokosok is nyújtsanak a ráutalt mezőgazdasági munkások részére aratási alkalmat. E tekintetben az 1922. évi aratásnál több helyen a kisgazdák követésre méltó példát adtak ugyan, de ez korántsem oly mérvű, mint azt az ügy fontossága megérdemelné. 5. Úgy a nagybirtokosok, mint a kisbirtokosok figyelme felhívandó, hogy az aratómunkások kiválasztásánál elsősorban azokat szerződtessék, akik tényleg hivatásos mezőgazdasági munkások és amellett saját maguknak sem földjük, sem aratnivalójuk nincs. 6. Többizben merült fel panasz, hogy a toborzó vagy bandagazdák a bandába való felvételt a munkások bizonyos szolgáltatásaihoz kötötték, aminek következtében éppen azok estek el az aratási munkától, akik legjobban ráutalva lettek volna, de nincstelenségük folytán a követelt szolgáltatást megadni képtelenek voltak. Ezen okból nyomatékosan hívom fel ehelyütt is a hatóságok figyelmét hivatali elődömnek 55.555/1918. F. M. és 67.500/1922. VI. 1. sz. a. kiadott miniszteri rendeletre, hogy a hatóságuk területén munkásokat szerződtető toborzógazdák (előmunkások, bandagaz-
