Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1923. (42. évfolyam 1-52. szám)

1923-10-11 / 41. szám

41. szám

SOMOGY VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA

475. oldal

A kir. tanfelügyelőséghez beterjesztendő igénybejelentéshez csatolandók:

I. feleség utáni családi pótlék-igény esetén a) házassági anyakönyvi kivonat, b) helyhatósági bizonyítvány az együttélésről, közös háztartásról és arról, hogy a feleségnek havi 10 000 koronát elérő, vagy meghaladó jövedelme semmiféle forrásból nincs, (6300/923. M. E. rend.), c) az áll. tanítók az 1912: XXXV. te. végr. Utasításhoz csatolt E) kimutatást (megjelent a Néptanítók Lapja 1912. évi julius 30-iki számában); a nem állami tanítók a 20.000/919. évi VKM. rendelet 4. §-ával előirt A) kimutatást (megjelent a vkm. Hivatalos Közlöny 1919. évi 8. számában);

II. gyermek utáni családi pótlék-igény esetén a) születési anyakönyvi kivonat,

b) áll. tanítók az 1912: XXXV. te. végr. Utasításához csatolt A) kimutatást (megjelent a Néptanítók Lapja 1912. évi julius 30-iki számában), a nem állami tanítók a 20.000/ 919. évi vkm. rendelet 4. §-ával előirt B) kimutatást (megjelent VKM. Hivatalos Közlöny 1919. évi 8. számában), c) amennyiben a gyermek nem él szülői ellátásban, hely- hatósági bizonyítvány arról, hogy az általa élvezett pénzbeli javadalmazásnak vagy jövedelemnek az összege, illetve a természetbeni javadalmazásnak az értéke a havi

10.000 koronát nem éri el, illetve nem haladja meg. (6300/923. M. E. rend.)

Úgy a feleség, mint a gyermek utáni családi pótlék-igényhez bemutatandó az iskolaszéki elnök nyilatkozata arról, hogy az igénybejelentő tanító élvez-e bármily címen államsegélyt, vagy sem.

Ha nő alkalmazott kér gyermeke után családi pótlékot, a bejelentéshez állami tanítónő nem az A) kimutatást, hanem az ugyanott előirt B) kimutatást, nem állami tanítónő pedig a 20.000/919. sz. VKM. rendelettel előirt C) kimutatást.

Figyelmeztetem a tanítóságot, hogy ezen felhívásomnak saját érdekében a legpontosabban feleljen meg, a kimutatásokat mindenkor pontosan kitöltve, aláírva, pecséttel ellátva terjessze be, nehogy a fentiekből való legcsekélyebb eltérés esetén is az iratot visszaküldeni legyek kénytelen.

Kaposvár, 1923. évi október hó 4-én. Dr. Szabó, kir. tanfelügyelő.

Hivatalos másolat a 24.263/1923. alispáni számhoz.

A magyar királyi népjóléti és munkaügyi miniszternek 82.846/1923, N. M. M. számú rendelete

a vérbocsátással űzött visszaélések megszüntetése tárgyában.

A vérbocsátással űzött visszaélések megszüntetése végett a következőket rendelem :

1. §. Vérbocsátást (ideértve az érvágást, a köpülyözést, a nadályozást és a vérbocsátás céljából alkalmazott egyéb műveleteket is) csak orvosi gyakorlatra jogosított egyén végezhet.

2. §. Aki az 1. §-ban foglalt rendelkezés ellenére jogosulatlanul vérbocsátást végez — amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik — kihágást követ el és százhúszezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, visszaesés esetében pedig, ha a kihágás elkövetőjének utolsó megbüntetése óta két év még nem telt el, tizenöt napig terjedhető elzárással és százhúszezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.

A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntető bíróságnak hatáskörébe tartozik. III. fokon a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter bíráskodik.