Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1923. (42. évfolyam 1-52. szám)
1923-08-23 / 34. szám
34. szám SOMOGY VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA 399. oldal a lakóhelyiségek padlószintje a siófoki vízmérce 0 pontja fölött 2'5 m. magasságban helyezendők el. Amennyiben ily épületeknél mellékhelyiségek céljait szolgáló alagsor vagy pince is terveztetik, ezen helyiségek padlószintje a siófoki mérce 0 pontja fölé legalább 110 m. magasságban építendő ki. A lakóhelyiségek padlószintjében a falakba szigetelő réteg építendő és az épületnek a jelzett magasság alá eső része kő- vagy beton-anyagból készítendők, az épület környéke pedig legalább 4 méter szélességben a padlószintnél félméterrel alacsonyabb földfeltöltéssel veendő körül. b) Oly területeken, amelyek talaja állandóan vagy időszakonként nedves szokott lenni, lakóházak építésére csak akkor adható engedély, ha vagy a terület előzőleg ki- száfittatik, vagy pedig a lakóhelyiségek padlója az a) pontban körülirtak figyelembe vétele mellett egy méterrel a talaj vizszinénél is magasabbra helyeztetik. c) Uj lakótelepek alapításánál mulhatlanul szükséges, hogy ott a csapadék és egyéb vizek elvezetéséről és rendezéséről az adott viszonyokhoz képest megkívánható vízjogi engedély kieszközlése által is gondoskodás történjék. 15. §. Lakóházak építésénél a falak száraz, fekläpos terméskövekből, égetett téglából, vályogból vagy vert földből készülhetnek. A vályogból vagy vert földből építendő lakóházak alapfalai a padozatszinttől felfelé 15 cm.-ig kőből vagy égetett téglából készítendők. Egyes vidékeken, ahol falak építéséhez alkalmas agyagföld nincsen s az építtető viszonyai a fennebb elősorolt építési módok egyikét sem engedik meg, a falak kivételesen tölgyfatalpakra, úgynevezett fecskerakással is építhetők. A fennebb említett anyagok helyett más, esetleg felmerülő anyagok és szerkezetek használatát a hatóság esetről-esetre megengedheti, ha beigazoltnak találja, hogy azok az emelendő épület rendeltetéséhez képest a szabályok elvi követelményeinek megfelelnek. Földszintes épületeknél a mennyezetet és tetőzetet hordó főfalak 45 cm. (IV2 tégla) vastagságban építendők. Az alapfalak, és ha az épület alatt pince van, a pincefalak is mindig 15 cm.-rel vastagabbra építendők a földszinti falaknál. Emeletes házaknál a fennebb előirt méretű főfalak vastagsága a legfelsőbb emeletre vonatkozik és ezen főfalak, ha csapos gerenda-mennyezet alkalmaztatik, emeletenként lefelé 15 cm.-rel vastagitandók. Vasgerendák közti, vagy borított mennyezetek alkalmazása esetén a falak két emeleten át egyenlő vastagok lehetnek. Mindezen méretek úgy a földszintes, mint az emeletes lakóházaknál 6‘5 m. szobamélységre vonatkoznak. A 6'5 m.-t meghaladó belső mélységű, vagy különleges szerkezetű épület falainak vastagsága felől az építési hatóság esetről-esetre határoz. Nyaralótelepeken épülő földszintes lakóházaknál, melyek csupán nyári tartózkodásul szolgálnak, továbbá melléképületeknél, amennyiben a szobamélységek 5’50 m.-t meg nem haladnak, a főfalak 30 cm. (1 tégla) vastagra építhetők az esetben, ha azok égetett téglából épülnek és a falban kötővasak alkalmaztatnak. A lakószobák belső magassága 2‘80 m. nél kisebb nem lehet. Lakóépületeknél a mennyezet lehet csapos vagy borított gerendás mennyezet, továbbá hengerelt vastartók közötti téglaboltózat. Minden esetben azonban a padláson a mennyezetre a 20. §-ban előirt tűzbiztos burkolat alkalmazandó. Minden egyéb más, vagy különleges födém alkalmazására esetről-esetre adatik meg az engedély. — Középületeknél a födém a födéltől elkülönítve építhető csak. Mig az épület befödve nincs, a fa- és téglafödém építését megkezdeni nem szabad. Középületeknél és oly helyiségeknél, melyek nagyobb embertömegek huzamosabb befogadására szánvák, a padlózat fából vagy ehhez hasonló rossz hővezető anyagból készítendő.
