Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1923. (42. évfolyam 1-52. szám)
1923-01-04 / 1. szám
12. oldal SOMOGY VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA 1. szám M egsemmisi tések. 7978/922. szám. Czink Lajos kovácssegéd, kaposfüredi lakos, a kaposvári járás főszolga bírája által 1921. évben kiállított munkakönyvé ismeretlen helyen és időben elveszett. Megsemmisítendő. Kaposvár, 1922. december 23-án. Dir. Bernálh, szolgabiró. Télen védekezzünk az alinafa-vértetű ellen. Az almafák legnagyobb veszedelme a vértetű (Schizoneura lanigera), mely jelenleg a gyümölcstermő vidékeken általánosan el van terjedve és olyan fenyegető kártételeket képes okozni, minek következtében az almafák teljes elpusztulása áll elő. Csupán együttes, gondos és kitartó szakszerű védekezéssel lehet ezen kártékony rovar ellen sikeresen szembeszállni. Ismertető: A vértetű 2 milimóternél valamivel nagyobb, sötétbarna színezetű és csoportosan él; ezek a kolóniák könnyen felismerhetők arról, hogy a tetvek fehéres, finom viasz-szálakból álló ombollyal borítottak. Tömegesebb vértetü-települések esetében az almafák koronája hőpelyhekkel megrakodnak látszik. Jellegzetesek a rák- fenés daganatokhoz hasonló, csomós dudorodások (vértetíí-rák), amelyek a vértetvek szívása folytán támadnak. Ha a tetveket szétnyomjuk, sötétvörös nedv látható. Minthogy a vértetű redkivül gyorsan szaporodik, — egyetlen nőstény átlagosan 500 ivadékot létesít egy nyáron át — ezért a védekezés mellőzhetetlen. Védekezés: A vértetű ellen való védekezést a legsikeresebben a tél folyamán lehet foganatosítani, t. i. erőteljesen meg kell permetezni (erős nyomással) az almafák koronáját — fagymentes téli napokon — gyümölcsfa-karbolineummal, még pedig 15 százalékos oldattal (85 liter vízhez 15 kg. gyűm<?tesfa -karbol i neum). Eközben ügyelni kell arra, hogy silány gyártmányú gyümölcsfa-karbolineumokat ne vegyünk igénybe, amelyek különféle hangzatos elnevezések alatt kerülnek forgalomba, mivel ezek vagy a fáknak vannak ártalmára vagy pedig nem alkalmasak a vértetvek kipusz- titására. Vannak gyártmányok, amelyek a fa héját, ezáltal pedig magát a fát is megölik. Magától értetődik, hogy a közönséges karbolineumot — mely ipari célokat szolgál — semmi esetre se szabad használni, mert vele tönkre mennek a fák. Ha a • vértetű csupán (‘gyes helyeken, nevezetesen ág- vagy törzs-sebforradások- ban tanyázik, elégséges ezeket 15 százalékos gyümölcsfa-karbolineumba mártott kefével jól megdörzsölni. A kitelelő vértetvek főképpen a kéregrepedésekben, öreg sebek forradásaiban, a fakérget boritó mohák és zuzmók között húzódnak meg; ezért ezeket a helyeket különös gonddal kell megtisztogatni, utána pedig külön erre a célra alkalmas vértetű-kátránnyal he kell mázolni. Olyan esetekben, amikor az almafákon a vértetű már nagyon el van hatalmasodva, a téli permetezést kél Ízben kell megismételni; a második permetezésnek a legalkalmasabb ideje rügyfakadás elölt van. Tapasztalatok igazolják, hogy olyan gyümölcsösökben, ahol a gyümölcsfa-kar- bolineummal való téli permetezéseket lelkiismeretesen végezték el, — dacára az előző tökéletes elletvesedésnek, — a fák a vértetvektől úgyszólván teljesen megszabadultak: a héj sima lesz, a mohák és zuzmók leválnak és a vértetves ráksebek behegednek. A szakkérdésekben a Magy. Kir. Növényélet és Kórtani Állomás Budapest, II., Debrői-ut 17., a növény védekező szerek beszerzésére és használatára vonatkozólag pedig a magy. kir. Földművelésügyi Minisztérium Gyógy- és Ipari Növény Forgalmi Irodája növényvédekező osztálya (Budapest, IX., Lónyai-utca 7.) ad minden felvilágosítást. „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában! Ámen.“ Szerkeszti: KRIEGER ÖDÖN, vármegyei főjegyző. \ \ . --------------V ííyspmatott Szabó Lipót könyvnyomdájában, Kaposvár nv ' ■ ' i t „Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország menyország.“
