Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1923. (42. évfolyam 1-52. szám)
1923-05-31 / 22. szám
266. oldal SOMOGY VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA 22. szám a) kézből való pároztatásnál legfeljebb 70 drb tehénre, szabadon való pározta- tásnál pedig legfeljebb 40 drb tehénre egy-egy tenyészbika; b) legfeljebb 30 drb sertésre egy kan; c) legfeljebb 45 drb anyajuhra egy kos essék. A vármegye területén községek, közös birtokosságok és állattenyésztésre alakult egyesületek által köztenyésztésre használandó apaállatok csakis a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség közbejöttével szerezhetők be és a magántulajdonban levő és vizsgálóbizottság által tenyésztési igazolvánnyal ellátott apaállatok köztenyésztésre csak a m. kir. gazdasági felügyelőség hozzájárulásával s ha a bizottság már eziránt egyidejűleg nem rendelkezett volna, csak az általa megjelölt községek vagy egyéb állat- tenyésztési érdekeltségek köztenyésztésében használhatók. Ha valamely községben a kellő számú apaállat nincs meg s az e tekintetben külön megállapítandó határidő alatt sem szereztetnék be, a hiányzó beszerzésről az 1894. évi XII. törvénycikk 25. §-a értelmében a hatóság gondoskodik az érdekelt terhére. Az ez irányú hatósági intézkedések során a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség közvetítése feltétlenül igénybe veendő még akkor is, ha annak közvetítése állami kedvezményt nem biztosíthat. Ezen szakasz a 42.765/1895. sz. földművelésügyi miniszteri rendelethez képest akként értelmezendő, hogy egy-egy apaállatra az itt meghatározott számú anyaállatnál több nem eshetik. 2. §. Az előző szakaszban felsorolt apaállatok (bikák, kansertések, kosok) köztenyésztésre azonban akár díjért, akár díjtalanul csak az esetben használhatók, ha hatóságilag megvizsgálva, tenyésztésre alkalmasoknak s a tenyészkerület követelményeinek fajta tekintetében is megfelelőnek találtattak s mindezek folytán tenyészigazolványt nyertek. Tenyészigazolvánnyal el nem látott bikákat, kansertéseket és kosokat tehát csakis egyes magántulajdonosok használhatják saját anyaállatainak fedezésére. 3. §. A köztenyésztésnek iránya tekintetében a szarvasmarha- és sertéstenyésztés szempontjából a vármegye egész területe egyetlen tenyészkerületet képez, amelyben: a) szarvasmarhából a pirostarka; b) sertésből a mangalica fajta képezi a köztenyésztés anyagát. Mindazonáltal köztenyésztésre magyarfajta tenyészbika is használható, ha az érdekelt községek ily iránybani kérelmének a járási mezőgazdasági bizottság helyt adott. , Köztenyésztésben egy csordában azonban több fajta bikát használni nem szabad, ha egy községnek nyugoti és magyarfajta tenyészbikája van, úgy azok csak elkiilö- nitett csordákban legeltethetők. Ettől az iránytól eltérő tenyésztés hatósági támogatásra igényt nem tarthat. A juhtenyésztésre vonatkozólag a tenyészkerületeket a földművelésügyi m. kir. miniszter fogja megállapítani, amig ez meg nem történik, addig a jelen állapot az irányadó. 4. §. Köztenyésztésre az alább meghatározandó egyéb kellékek mellett csakis ivarérett, tenyészképes apaállatok tekinthetők alkalmasoknak. Nyugati fajta bikák IV2—6; magyar fajuak 2—6; kan sertések 1—4; kosok 2—6 éves korukig tekinthetők korra való tekintettel általában tenyészképeseknek.
