Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1923. (42. évfolyam 1-52. szám)
1923-05-31 / 22. szám
258. oldal SOMOGY VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA 22. szám tása vont, mert a legutóbbi békebeli 20 koronás búzaárat véve alapul, a békebeli díjszabás minden egyes koronája 5 kg búza árának felelne meg, mig a módosított szabályrendelet, egyedül a közérdek szempontjából, a békebeli díjszabás minden koronáját csak 1 kg bpzára változtatta át. Ezen általános elvtől eltérőleg pénzértékben állapítja meg a szabályrendelet 3. §. 2. a), 4. §. A) 4., 5. és 8. pontjában megállapított díjtételeket, mivel az ezen pontokban meegállapitott dijak százalékosan simulnak az okiratokba felvett értékekhez. A díjtételek buzaértékének pénzre való átszámítása tekintetében a törvényhatósági bizottság szintén méltányosságból nem a búza napi tőzsdei árát vette a számítás alapjául, hanem azt az egységárat, melyet a fizetés teljesítésének hónapjára a vagyon- váltság: kivetése szempontjából a pénzügyminiszter egységárul megállapít. Erről a vármegye alispánját, a somogymegyei jegyzők és körjegyzők egyesületi elnökségét, valamint a módosított szabályrendelet kapcsán a vármegyei Hivatalos Lap szerkesztőjét értesíteni rendeljük. K. m. ft. Kiadta: Bujkovszky Gusztáv, vmi aljegyző. 947/11.063/923. kgy. sz. SZABÁLYRENDELET a községi és körjegyzők, úgy is mint anyakönyvvezetők részére egyes hivatalos működésükért engedélyezett dijakról, valamint az általuk végezhető magánmunkálatokról. I. Cim. A íiivatalos működésekért engedélyezett dijakról. 1. §. A magánfelek' érdekében teljesített hivatalos működésért dij csak annyiban szedhető, amennyiben ezt törvény, miniszteri rendelet, vagy vármegyei szabályrendelet megengedi. 2. §. A jelen szabályrendelet alapján búzában megállapított dijak helyett pénzben a búzának az az egységára számítandó, amelyet a dijak lefizetésének hónapjára nézve a pénzügyminiszter a vagyonváltság kivetése szempontjából egységárul megállapít. 3. §. A fennálló törvényekben és rendeletekben a következő hivatalos működésekért járó dijak mértéke van megállapítva: 1. A munkaadók és mezőgazdasági munkások közötti jogviszony szabályozásáról szóló 1898:11. te. 15. §-a, továbbá a gazdasági munkavállalkozókról szóló 1899: XLII. te. 18. §-a alapján a szerződési okirat megmagyarázásáért, felolvasásáért és hite- lesitéséért és pedig: a) ha a munkások száma a 25-öt meg nem haladja 1 kg, b) ha az 50-et meg nem haladja 2 kg, c) ha az 50-et meghaladja 3 kg. Ha a szerződő felek nem egy időben jelennek meg a jegyző előtt s igy a szerződést több ízben kell felolvasni, megmagyarázni és hitelesíteni, a jegyző a dijakat annyiszor számíthatja fel, ahányszor a felolvasást, megmagyarázást és hitelesítést eszközölni kellett. A szerződés láttamozásáért dij nem jár. A szerződés költségét a munkaadó fizeti. A gazdasági szerződések bélyeg- és illetékmentesek. Ha a szerződés irásbafoglalását felek a jegyzőre bízzák, a jegyző a hitelesítés diján felül a II. Cim. A) 1. alatti dijat is felszámíthatja. 2. A dohánytermelők és dohánykertészek közötti jogviszonyról szóló 1900 : XXIX.
