Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1922. (41. évfolyam 1-52. szám)
1922-11-30 / 48. szám
18. szám SOMOGY V&BMEQYE HIVATALOS LAPJA 497. oldal A kölcsönösszeg nagysága. 4- §. A gyámpénztárból egyeseknek kiadható kölcsön legkisebb összege 5ÜOO korona, legpag-jobb összege pedig 500.000 korona. A kölcsön kamatlába, a kölcsönügyletből folyó költségek viselése. 5. §. ‘ A kölcsön kamatlába 5—8 százalékban állapittatik meg oly módon, hogy a mindenkori kamatlábat a törvényhatósági bizottság időről-időre határozza meg. A törlesztési részletek késedelmes fizetése esetén a be nem fizetett összeg után az adós a rendes kamatoknak megfelelő késedelmi kamatokat köteles fizetni. A kamatok után járó tőkekamatadót az adós tartozik megtéríteni. A kölcsön bekebelezésével, továbbá a zálogjog törlésével táró költségek, a bélyeg és illeték, valamint a kölcsönügyből folyó egyéb más kiadások és költségek is a kölcsöntvevőt terhelik. A kölcsönkihelyezés feltételei. 6. §■ A gyámpénztári kölcsönt a vármegye területén fekvő telekkönyvezett ingatlanra, több jelzálog esetén pedig a vármegye területén fekvő jelzáloggal egyetemlegesen lekötött oly ingatlanra is lehet adni, amelyek idegen törvényhatóság területén fekszenek- Kölcsönök csakis a hatósági adó és becslési bizonyitvárr/ban megállapított becsérték egyharmadrésze erejéig nyújthatók. Ha a biztosítékul felajánlott ingatlanon más bekebelezett terhek lennének, azoknak összegét a becsértékből háromszorosan le kell számítani s csak azon felül maradó becsértékeket lehet a kölcsön alapjául elfogadni. Házakra kölcsönt csak abban az esetben lehet adni, ha azok szilárd és tűzálló anyagból (kö, tégla) épültek, s ugyanilyen tetővel (cserép, pala, bádog) vannak fedve. Malmokra, gyárakra, jótékony intézetek, zárdák és egyházak ingatlanaira, úgyszintén közös telekkönyvi tulajdont képező ingatlan osztatlan részeire kölcsönt engedélyezni nem lehet. Személyi szolgalommal terhelt ingatlanra kölcsönt csak elsőbbség engedése esetén lehet adni. A köicsönengedélyezés egyéb feltételeit a 13. § tartalmazza. Az ingatlan értékének megállapítása. Az ingatlan becsértékét a 42.600/1914. 1. M. számú rendelet (lásd B. K. 1914. évf. 712. 1.) értelmében kiállított adó- és becslési bizonyitvánnval kell igazolni. Ez a bizonyítvány rendszerint csak az adókataszteri adatok alapján állítandó ki. Kivételt képeznek a kertek, szőllők és erdők, amelyeknél csakis a föld értéke vehető számitásba, tnig a rajtuk levő fák és ültetvények figyelmen kívül hagyandók. Ezért az ily ingatlanok értékét a 42.600/1914. I M. sz. rendelet értelmében kiküldött szakértő bizottság becslése alapján kell megállapítani, mely utóbbi esetben nem az adóalap, hanem a forgalmi érték az irányadó. Szakértő becslök közbenjöttének lehet helye minden más ingatlannál is, ha azt a fél kéri.
