Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1922. (41. évfolyam 1-52. szám)
1922-03-09 / 10. szám
10, sz-áro SSMOflY VÁRMSOVS HIVATALOS LAPJA 125, oldal 2, Felvételnek — ugyancsak az ország bármely vidékéről — azok a siketnémák is, kik valamely siketnéma-intézetben részesültek ugyan bizonyos ideig nevelésben, de az intézet kötelékéből az ottani tanulmányaik befejezése előtt kiléptek. 3. A felvételi kérvény — mely bélyegmentes — az illető foglalkoztató igazgatóságához intézendő. A kérvényhez csatolandó: a) anyakönyvi kivonat, b) orvosi bizonyítvány arról, Hogy a folyamodó a siketségen és az ennek folyamán keletkezett némaságon kívül más te^>ti vagy lelki fogyatkozásban nem szenved. c) családi és vagyoni kimutatás abban az esetben, ha az illető a tanulmányának else három évében eltartási segélvt is kér. A b) és c) pontokra az illető foglalkoztatók ingyen űrlapokat adnak. £ kérvényhez csatolandó az a szülői nyilatkozat (gyárai nyilatkozat) is, mely azt jelenti ki, hogy a szülő (gyám) az első három évben mily összegű hozzájárulást kész és képes g>érmékéért (gyámolijávrt) fizetni. E nyilatkozat a községi elöljáróság, illetőleg a polgármester részéről Iáttamozandó. 4, A felvételnél egyenlő körülmények között az részesül elsőbbségben, ki az eltartási költségeket S éven át fizeti, vagy ezekhez hozzájárul (évi költség ruházattal együtt 4800 korona). 5. A felvétel végett az évnek bármely szakában lehet folyamodni. A felvétel vagy elutasítás jogát a két fenntartó egyesület, illetőleg ennek közös szerve: az igazgató-tanács gyakorolja, mely nera tartozik eljárását megokolni. 7. A felvétel ideiglenes jellegű. Ha t. i. valamely munkásnál csak a felvétel után tűnnék ki, hogy az a munkára alkalmatlan, ragályos, vagy undorító betegségben szén* ved, az illető eltávolítható. A felvétel a kötendő egyezség után válik végérvényessé. Ha azonban az illető a foglalkoztatást akadályozza, társait, vagy az intézmény érdekeit veszélyezteti, az intézetből bármikor is elbocsájtható- Az elbocsájtstt munkás-növendék semmiféle kártérítést nem követeiket. Ha a szülő kellő időben nem gondoskodik gyermekének hazaviteléről, erről a a szülő költségére a foglalkoztató intézkedik. 8. Felvételkor a szabályzat értelmében a munkásnövendék szülőja (gyámja) és a foglalkoztató Írásbeli egyezséget köt. 9. A munkásnövendék az egyezségben megállapított idő elteltével minden felmondás nélkül távozhalik a foglalkoztató kötelékéből. Azonban rossz magaviselet, büntető törvénybe ütköző cselekmény, engedetlenség a műhely biztonságának veszélyeztetése, részegcskedés, feljebbvalója iránti sértés, társaival való összeférhetetlenség, vagy más hasonló fegyelmi vétség miatt az igazgató javaslatára az igazgató-tanács azonnal is elbocsájthatja a vétkesnek talált munkás- növendéket. A felvett munkásnövendékek kötelezettségei és kedvezményei. 1. A foglalkoztatóba felvett vidéki siketnéma munkásnövendékek ellátásáról (lakás, fűtés, világítás, mosás, élelem, gyógykezelés, ruházás, tanítás) a fizetésre képes szülők hozzájárulásának és a készített munkák értékének felhasználásával az illető foglalkoztató gondoskodik, viszont minden keresmény az egyezségben megállapított időig a foglalkoztatót illeti (L. 2. p.). Betegség esetén a munkásnövendékek a betegség kezdetétől számítva 20 héten át ingyenes ellátásban és gyógykezelésben részesülnek. Amennyiben ellátásban nem részesülnek, a betegség előtti keresetüknek felerészét kapják táppénz gyanánt. A helybeli siketnémák maguk gondoskodnak ellátásukról. Ezek, mig a munkában hasznavehető jártasságot nem tanúsítanak, munkájukért díjazást nem kapnak. 2. A munkások munkájukhoz mérten díjazásban részesülnek, melynek a teljes ellátási költségükön felüli része — az egyezségben megállapított időn túl — a munkások javára esik.
