Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1921. (40. évfolyam 1-52. szám)
1921-10-27 / 43. szám
43. szám SOMOQY VARHEGYE HIVATALOS LAPJA 365. oldal Felhívom a törvényhatóságod hogy jelen rendeletemnek a maga részéről is minden eszközzel szejezzen érvényt, azt a legszélesebb körben tegye közzé és gondoskodjék arról is, hogy az mindenféle tejkereskedelmi vállalat (szövetkezet) telepén ki- függesztessék. Utasítsa továbbá az elsőfokú hatóságokat, valamint az 1895. évi XLV1. törvénycikk végrehajtásában kÖJreműködő összes szerveket, hovy piacvizsgálatoknál, valamint a közforgalom egyébkénti ellenőrzésénél az ilyen szerekkel hamisított tejekre különös figyelemmel legyenek és mindazok ellen, akik tejet jelen rendeletem ellenére konzerváló vagy tompítószerekkel vagy egyébként hamisítanak, illetve ilyet forgalomba hoznak, a kihágasi eljárást haladék nélkül indítsák meg és a legnagyobb tréllyel a legsürgősebben folytassák le. Budapest, 1921. évi október hó 12-én. Szabó. 25.303/1921. szám. Valamennyi főszolgabíró és kaposvári polgármester úrnak, valamennyi jegyző úrnak és községi elöljáróságnak azzal adom ki, hogy a fenti rendeletnek minél szélesebb körben való közzétételéről és a tejüzemekbeni kifüggesztéséről gondoskodjanak. Kaposvár, 1921. évi október hó 24-én. Tallian, alispán. / / /Hivatalos másolat a 25.754/1921. alispáni számhoz. 115.329/1921. IX. A. 2. szám. M. kir. földművelésügyi miniszter. Utasítás a nemes és vadfüzesek, a gyékény-, sás- és nádtelepek téli és tavaszi kezelésére. Úgy a nemes, mint a v; dfüzesek csak rendes kezelés és megfelelő metszés mellett adnak kosárfonásra alkalmas vesszőket. Kellő időben végzett hurulás, gyomlálás, időközönkénti trágyázás nagyban elősegíti a terméshozamot, a metszést télen végezzük (ez által füztelepeinkről tartósan nagyobb hasznot érünk ei s a töveket is kíméljük), amikor is a tőkén semmi csapot se hagyjunk, hanem a vesszőket tőben messük el, ez által mindig hosszabb, szebb vesszőt kapunk, amely nem is ágazik el, függ ez azonban az ültetett fűz fajtájától és az ültetési távolságtól is. A füztelepek idő előtti terméketlenségét, illetve pusztulását nagyban előmozdítja még a vesszők tavaszi (áprilisi) és nyári (augusztusi) rendszertelenül végzett héjazása, amikor ily kezelés mellett a füztövek hamar kimerülnek és tönkre mennek. Nem tesz számbavehető kárt a tavaszi héjazás az esetben, ha a vesszőket, amint nedvbe jönnek, azonnal levágjuk és vizbeállitva hámozzák; augusztusban akkor héjazunk, ha a telepet amúgy is ki akarjuk irtani. Kitolhatjuk a füztelep elgyengülését, ha héjazás beállitásánál a telepet 4—5 éves turnusokba osztjuk és igy ugyanazon helyről csak minden 4 5 évben kerülnek héjazás alá a füztövek, vagy pedig akkor is, ha a héjazást követő évben a termést a tökén hagyjuk és mint kétéves — bornak való — vesz- szőt termeljük ki. Legmegfelelőbb és okszerűbb a vesszőket ievélhullás után azonnal levágni, vizbe állítani s igy nedvbe hozva lehéjazni, vagy pedig főzés után héjazni. Ha a füztövek rossz metszés folytán magasra nyúltak és ez által a vesszőhozam csökkent, meg kell azokat ifjitani, ez esetben a tőkéket a föld szine felett kerti fürész- szel, vagy erősebb ollóval le kell vágni, és ha a telep nagyon gazos, előbb fel kell gyújtani, hogy ifjitáskor a tőkéket jobban lehessen kezelés alá venni. A fűz ifjitását is legjobb levélhullás után november hó második felétől kezdve végezni. Az ifjitás évében kevés, de erős vesszőt hoznak a tövek, amelyek közül a legerősebb vesszőt
