Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1921. (40. évfolyam 1-52. szám)

1921-07-28 / 30. szám

270. oldal

SOMOGY VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA

30. szám

3. A más községekbe áttett és vidékről érkezett állami adókról t tételenkint kikimutatás szerkesztendő, az első kimutatás tételeit képezik azon adózók és adók, melyek az adóhivatal által hitelesített főösszegből levonandók, a második kimutatásban pedig azon tételek szerepelnek, melyek az illető község adóalapját növelik.

4. A vasúttársaságok stb. terhére és pedig: a Magyar államvasút (ebben a Pécs- Barcsi is), a Délivasút a „Délivasúti szolgák nyugdíjintézet Kiüti, a Barcs—Pákráci h. é. v., a Zalavölgyi h. é. v., a Keszthely—B.-szentgyörgyi h. é. v., a Soroogyszobb—Barcsi h. é. v., a Somogyszobb—Balatonszentgyörgyi h. é. v , a Kaposvár—Mocsolád h. é. v., a Kaposvár - Fonyódi h. é. v., a Szigetvár—Kaposvári h. é. v., a Győr—Veszprém— Dombóvári h. é. v., a Szentlőrinc—Szlatína—Nasici h. é. v., a Temes és Somogy vármegyei h. é. vasúti részvénytársaság, a Kaposvár—barcsi h. é. v., a Diávavölgyi h. é. vasút, a Balaton Gőzhajózási Részvénytársaság, a „Dunagőzhajózási Részvény- társaság“, a Földmívelésügyi államkincstár: a) Kadarkút és Henese homoktelepitvény,

b) Gige-szentimrei földmívesiskolai ingatlanai állami adója után előírandó útadó közvetlen a kaposvári m. kir. állampénztár-, adóhivatalnál lévén lerovandó, ezek terhére a kivetés a pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség által fog eszközöltetni, minélfogva az ezeket terhelő állami egyenesadó a 2. pont alattiakban foglaltak szerint közvetlen a pénzügyigazgatéság mellé rendelt számvevőséghez beterjesztendő és a 3. pont alatt említett első kimutatásba bevezetendő.

5. Figyelmeztetem az elöljáróságokat, hogy az állami és törvényhatósági tisztviselők, nyugdíjasok és szolgák, valamint az államvasüti alkalmazottak állandó illetményeik állami adója (IV. o. kér. adó) után útadót nem fizetnek, a cselédadó kivételével, azonban egyéb állami adójuk után mentességet nem élveznek. Megjegyeztetik, hogy a szab. déli pályatársaság az alkalmazottai (tisztviselők, altisztek, nyugdíjasok) terhére kivetendő útadókat is maga fizetvén (közvetlen a kaposvári adóhivatalnál), ezek útadói is külön a pénzügyigazgatéság mellé rendelt számvevőség által vettetnek ki, — miért is az erre vonatkozó kimutatások oda beterjesztendők, kitüntetvén azokban nevezetteknek ádandó illetmény után kivetett adójuk kivételével az útadókivetés alapjául szolgáló egyéb állami adókat.

6. Népiskolai tanítók (az állami iskolánál alkalmazottakat kivéve, kik minden esetben útadó mentesek) csak az esetben nem rovandók meg útadóval, ha dijleveleik szerint évi fizetésük 600 korongnál kevesebb.

7. A kereskedelmi ro. miniszter 1902. évi 22025. számú elvi jelentőségű rendelete értelmében minden külön telekkönyvi birtokos, szóval minden adóalany, családi állapotai a vagy foglalkozására való tekintet nélkül (tehát férj, feleség, gyermek, vő) is a közigazgatásilag külön előírt állami adójuk alapján — még ha közös háztartásban élnek is — útadóval külön rovandók meg.

8. Figyelmeztetem még az illető községi elöljáróságokat (Miháld, Zákány, Ortilos, Belezna Somogyszentroiklós stb.) a közigazgatási bíróság XIII/1906. számú döntvényére, mely szerint a két törvényhatóság területén birtokosok, ha lakóhelyükön minimális útadóval vannak is megróva a másik törvényhatóság területén, tekintet nélkül az útadóalap nagyságára, százalékos útadóval rovandok meg.

E végből a két törvényhatóság területén birtokosoknak lakóhelye a kivetési lajstrom „jegyzet“ rovatába bejegyzendő, sőt a felszólamlások lehető kikerülése végett célravezetendő volna, hogy a kivetendő útadó összege is a jegyző által ezen tételeknél kitüntettessék. Egyébként az 1890. évi I. t.-c. végrehajtása körüli eljárás egyszerűsítése tárgyában a kereskedelemügyi m. miniszter által kibocsájtott 573/1903. számú általános rendeletnek 4. pontja értelmében a jegyzők az egyénenkénti útadókivetést is eszközölhetik. (Lásd „Utadózás“ című szakkönyv 250. lapját.)

9. Megjegyzem, hogy a hitelszövetkezetek az 1898. évi XXIII te. 47. §-a, az egyéb pénzintézetek pedig a közigazgatási bíróság 1077/1911. számú ítélete, valamint a kereskedelemügyi m. kir. miniszter 74.835/1897. számú körrendeleté értelmében is a betét tőke kamat és járadékadók után adómentességet élveznek,