Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1920. (39. évfolyam 1-55. szám)

1920-09-02 / 37. szám

SÖ0„ losssefppirmpfpe fiÜvatalos Lapja 37. sa.

mégis a telj«« nesgázi ás eselekvlei szabadságában kinayea gátelkatja honpolgáron- kát, ffleg ka tekintetbe vessxők, hogy aas. külképviseleti hatóságnak, amelyhez panasszal »ajy védelemért fordnihatea, tengeren!«! még alig va*. 4 knjő&raak fent már említett jelenlegi drágasága mellett pedig ®a ily hossza atnak, több mint iO napi tengeri at, magtétel« mindenesetre Irta da régebb kaják«» egészség! és egyéb szempent- kői a legk^akáz&tesabb.

Pern klztársaságet illetileg kÜfasfe®* szükségesnek törtem a klvandereiss kes&ü- léket s kevetkexfkröl tájékesíatsi:

Fara kelyrajzüag káréin külőnbiső rések»! £31, amelyek északról déllel* az égésé ország»« keresztit ssiate párhnzamesa® egymás mellett fektazsok. Ai elsf a keskeny nyegati partvidék, a második as Aades-hegység két, illetve kárain hegyiásea s a kiate fekvő fensih, a harmadik as Andesek keleti oldala, as a. a. Montana, vagy érdiéig, mely csekély kivitellel sorig teljese« kifürkészett«». Á lakosság $7 százaléka beasxilitt máién, SS százaléka m«sti< (keverék) s seek Sf százaléka emrépai, leginkább spanyol származás« egyé». A perei Aadesefe hozzáférhetetlenség# felytá» Porának mintegy 79t»89G négysaigiS mérföld területére csak 170i méHiié vasatja esik, vagyis 3.és lél mérfSld vasat !0'l§ négyssigfl mérföld területre.

A kegy vidék betelepítés« oanekfoiytá# #sak évek méltán kivetkőzhetik ke, amidén Fern megfeiclé vsswtl hálózatát kiépítő és a gyarmataink iarmelvényemeh értékesítésére megfelel® piaoekről gondoskodott.

iL kóbora eiétíi évekbfcs kísérlet tétnfetk earápaf, féleg német gyarmatosokat a tengerpart vidékén, mely ige® meisg, d® asm oly egészségtelen, mint as «rdfavldík, betelepíteni, ezen váilalkcxés azonban bálái ütött ki. Az ers*ág ezen részén fekvő, még betelepitetlen foldak majdnem' kiserólef ampánk-üzen vannak és legnagyobbrészt •több önt&zS-mftvekkei mőveitetikká teendék. Az általános viszonyok Cejíetlenségn, telepit® társaságok hiánya, a közlekedési alkalmatosságok elégtelensége és & pia* hiánya európai telepesek megélhetését itt lehetetlenné teszik. A;.«u «sekély szóéin német ember, ki itt letelepedett, majdnem kivétel nélkül lénkre ment s esntáa nem talált semmiféle oanakaalkalmat. A nagybirtokosoknál és a esekcly szánon Mezőgazdasági iparokban (nádcukor, olajgyárak, sib.) nem találnak munkát, mert itt kizárólag! adta nők, japánok és kínaiak nyernek alkalmazást. A városokban a benszülitt munkások aeílett, akik lakás, élelmezés és ruházkodás tekintetében alig kirnak igényakkel, nem képesek versenyezni.

A hegységben bő év óta tengidik egy német kafkoHkne kolónia Poznanban, 980 méter magasságban. Ezek jórészt tiroii és febf bajorországi parasztok. Évtizedek éta hírlik, hogy erre fog vsgstai a főorsságat az Aadok«* keresztül, mely Limát a tengerpasi meiietti fővárost az Amaz#» folyam vidékével összekötné. Egy elf re még mindig rendes késlekedés nélkül fsvissoayok kist élnek. A mintegy 400 1«lekből áili kolónia szétszórtan, 7 éra járásra fekvő parasztgazdaságokon él. iskola alig tartatik, as is spanyolul s lelkészük kijelentése szerint a német kolonbták némelyik ivadéka műveltség tekintetében mélyen a benszülitt «ivükéit indián» alatt áll. A lelkész mellékfoglalkozásként asztalos-, esztergályos- is kovács-mesterséget tz s egyben a kir- ayék egyetlen orvosa. Három napi járásra Póznáétól egy fiék-kelenia létezik, Oxe- paoya, melyen nincs pap s amelynek lakossága onnekfolytáa még inkább őssnevegyt- libcn van a bssszil&ttekktl.

Mindezek folytán óvakodni tanáeaes azoknak a kivándorlási ügynököknek és ío- borxóknak eaábitásaitél, akik Fariba osibitaaak, mert odaát a legtöbb esetben nélkülied* és nyomor vár a kivándorlóra ez ígért nagy mnnkabérek és jólét helyett. Az ipar, melyben ssisxakiiag kteépselt és tanult munkás alkalmazást nyerhetnek, Peruban fejletlen. fc-ézimnakébaa a buamifliéMiek és a fciaekk és japaa^k minden versenyt kizár-