Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1919. (38. évfolyam 1-56. szám)

1919-04-30 / 19. szám, Rendkívüli kiadás

3. «ki bajtársára fegyvert fog vagy a parancsnok parancsának ellenszegül;

4. «ki őrszolgálati vagy egyóbb fontos szolgálati kötelességét akár szándékosan, akár bűnös hanyagságbél cselekvéssel vagy mulasztással megszegi;

5. aki az ellenség előtt gyáván viselkedik;

6. aki csapatétól megszokik;

7. aki gyilkol, gyújtogat, rabol, fosztogat, lop, közvagyont rombol vagy védtelennel szemben erőszakoskodik ;

8. aki katenatársát árulásra, lázadásra, fontos szolgálati kötelességének megszegésére, vagy szökésre csábítja;

9. aki a felsorolt katonai büntettek valamelyikét megkísérli;

10. aki részt vesz oly összebeszélésben vagy egyesülésben, amelynek célja a felsorolt katonai büntettek valamelyike,

3, §, Katonai bűntett büntetését a cselekmény súlyához képest forradalmi törvényszék szabja ki. Ha a bűntett a Vörös Hadsereg forradalmi fegyelmét vagy a tanácsköztársaság érdekét súlyosabban sérti vagy közvetlenül veszélyezteti, halálbüntetés is szabható ki.

4. §. Ez a rendelet kihirdetése napján azonnal életbelép.

Budapest, 1919. április 12. A Forradalmi Kormányzótanács

A Forradalmi Kormányzótanács LÍV. számú rtndeltte.

A kormányzátanáes a művelődés és oktatás ügyeinek igazgatását — addig is, amig erre nézve a tanácsok országos gyűlése véglegesen rendelkezik — a tanácsköztársaság szervezetének és szellemének megfelelően a végleges rendezés előkészitéseké- pen átmenetileg a következőkben szabályozza:

1. §. A művelődés és oktatásügy igazgatását a munkások, katonák és földművesek tanácsának kebelében alakuló művelődési osztályok az illető tanácsok irányítása mellett látják el. Ilyen osztályok alakulnak — az ezen §. Utolsó bekezdésében említett esettől oltekintve — a falusi, városi, járási, megyei, Budapesten a kerületi és központi tanácsokban.

A művelődési osztályok tagjainak számát az egyes tanácsok állapítják meg akként, hogy a tagok számában a művelődés és oktatásügy alapvető jelentősége a többi igazgatási ágakhoz viszonyítva kifejezésre jusson.

A tanácsok a művelődési osztályokban tagjaikat akként jelölik ki, hogy a szülők és azok, akik művelődésüggyel hivatásszerűen foglalkoznak (tanítók, orvosok, stb.) lehetőleg arányosan legyenek képviselve.

Az egyes tanácsok, ha ezt % körülmények szükségessé teszik, egy-ogy jelentősebb művelődési feladatkörre a művelődési osztályon belül alosztályokat létesíthetnek.

2. §. A tanácsok művelődési osztályai a művelődési ügyek közvetlen intézésére falvakban legfeljebb h^rom, városokban, járásokban s Budapest kerületeiben legfeljebb nyolc, megyékben legfeljebb tizenkét tagú Intézőbizottságot alakítanak. Budapesten a központi tanács művelődésügyi osztályának intézőbizottsága legfeljebb huszonöt tagból állhat.

A falusi tanács abban az esetben, ha a viszonyok külön művelődési osztály «a intéző bizottság alakítását nem indokolják, a művelődési osztály létesítését mellőzheti s a művelődési ügyek intézésére közvetlen intéző bizottságot alakit.

3. §. Az olyan falvakban, városokban, ahol az intézetek száma ezt indokolja, a falusi, városi tanácsok művelődési osztályai (intéző-bizottságai) egy vagy több iskola ügyeinek intézésében való közreműködésre legfeljebb négy tagú külön skolafeisettságot (iskolabizottságokat) küldhetnek ki, amelyek a művelődési osztály (intéző-bizottság) segítő szervei, Az ilyen iskolai bizottságba lehetőség szerint a falusi, városi, Budapesten