Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1919. (38. évfolyam 1-56. szám)
1919-04-18 / 17. szám, Rendkívüli kiadás
138. Somogyvármegye Hivatalos Lapja 17. sz. termelést biztositó bizottság által kiküldött gazdasági szakembernek szavazati joga nincs, a határozatokat azonban ő foglalja Írásba és közérdekből megfellebbezheti. 3. Vármegyei birtokrendező és termelést biztositó bizottság. A bizottság szintén három földmives-proletár tagból áll, akiket a vármegyei munkástBnács direktóriuma küld ki. Ezen bizottság ügyeinek vezetésére, előkészítésére. javaslattételére és szakkérdések kidolgozására a földmivelésügyi népbiztosság egy gazdasági szakembert küld ki. Ennek a vármegyei bizottságnak feladata a földreformot végrehajtó szerveknek adott utasítás alapján olyan földterületekre vonatkozó ügyek elsőfokon való elintézése és eldöntése, amely területek két vagy több járás határát érintik, továbbá a termelés irányítása a vármegyére vonatkozólag, de összhangban a népbiztosság termelést irányitó politikájával. Ez a bizottság határozatait szintén szavazás utján hozza. A földmivelésügyi népbiztosság által a bizottságba kiküldött szakembernek szavazati joga nincs, de közérdekből felebbezési joga van. 4. Országos birtokrendező és termelést biztositó bizottság. Ez a bizottság a földmivelésügyi népbiztosság tagjaiból, valamint a Földmunkások Országos Szövetsége által kiküldött három tagból áll. A tanács előadóiként a földmivelésügyi népbiztosság kebelében levő birtokpolitikai osztály és szövetkezeti osztály előadói munkálkodnak. E bizottság feladata a következő: a) a termelés általános irányítását intézi; b) előkészíti a végleges birtokrendezés szabályait; c) végső fokon dönt a vármegyei birtokrendező és termelést biztositó bizottságoktól felterjesztett vitás ügyekben. A községi, járási, vármegyei bizottságok által elintézett ügyről e célra kiadandó űrlapon az országos bizottsághoz jelentés teendő. A jelentés alapján az országos bizottság a döntést ellenőrizheti és megváltoztathatja. 2. §. Budapest főváros körletéhez tartozó oly földterületekre nézve, amelyek más község területéhez nem tartoznak, közigazgatási kerületenként egy-egy birtokrendező és termelést biztositó bizottság alakul, amely összetételében, feladata és hatásköre tekintetében megfelel a községi birtokrendező és termelést biztositó bizottságnak. Azonfelül a főváros egész körzetére is alakul egy birtokrendező és termelést biztositó bizottság, amely úgy összetételében, mint feladatára és hatáskörére nézve megfelel a vármegyei birtokrendező és termelést biztositó bizottságnak. A budapesti bizottságok megalakításáról a földmivelésügyi népbiztosság rendelkezik. A Budapesten alakuló bizottságok az általuk elintézendő ügyekben mindenkor csak egy gazdasági év tartamára intézkedhetnek, nehogy az egyes területeken esetleg meginduló építkezésnek hosszabb időtartamra szóló intézkedések, vagy megállapodások gátat vessenek. 3. §. Az érdekelt felek is minden bizottsági döntés ellen három nap alatt fe- lebbezéssel élhetnek az eggyel magasabb fokú bizottsághoz. A felebbezések felett a magasabb fokú bizottság végérvényesen dönt. Azt, hogy a felebbezés folytán a döntés végrehajtását fel kell-e függeszteni, az abi.ottság határozza el, amely a megfelebbezett döntést meghozta. Ebben a kérdésben egyedül a termelés érdeke az irányadó. 4. §. A jelen rendeletben felsorolt bizottságok a lehető legrövidebb idő alatt megalakitandók, a vármegyei birtokrendező és termelést biztositó bizottságok azonban haladéktalanul már az átmeneti időre. Ameddig a j~'rási községi birtokrendező és termelést biztositó bizottságok megalakulnak, a vármegyei bizottságok kötelessége a vármegye területén szükséges minden sürgős intézkedést ideiglenesen megtenni. 5. §. Ezt a rendeletet a földmivelésügyi népbiztosság hajtja végre. Budapest, 1919. április 4. A Forradalmi Kormányzótanács.
