Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1919. (38. évfolyam 1-56. szám)
1919-04-18 / 17. szám, Rendkívüli kiadás
124. Somogyvármegye Hivatalos Lapja 17. sz. tizenkét korona, akiknek napibére tiz koronától tizennégy koronáig terjed; tizenhat korona, akiknek napibére tizennégy koronától tizennyolc koronáig terjed ; húsz korona, akiknek napibére huszonkét koronánál nagyobb. 7. §. Baleseti sérülteknek a táppénz mindaddig jár amig gyógykezelésre szoruló betegek. 8. §. Baleseti sérültek kártalanításának alapjául a keresetet évi négyezernyolcszáz koronáig kell számításba venni és teljes munkaképtelenség esetén 66 kétharmad százalékkal, részleges munkaképesség veszteség esetén pedig ennek megfelelő arányban kell kártalanítani. 9. §. Tanoncok, gyakornokok és oly egyének, akik be nem fejezett kiképzésük miatt fizetést vagy bért egyáltalán nem vagy csak a szokásosnál csekélyebbet kapnak, baleseti sérülés esetén kártalanításukat koruk emelkedésével emelkedőén olyan javadalmazás alapján kapják, amely eléri az ugyanabban vagy hasonló üzemben és ugyanabban az időben hasonló munkakörben alkalmazott hasonló korú munkások átlagos legkisebb keresményét. 10. §. Azokat a kedvezményeket, amelyeket a 8. és 9. §-ok elrendelnek, megkapják azok a járadékosok is, akiknek balesete korábban történt, de a kártalanítás összege még nincs jogerősen megállapítva. 11. §. Minthogy a régi rendszer idején megállapított járadékok nem felelnek meg a mai megélhetési viszonyoknak, rendkívüli járadékpótlékot adunk mindazoknak a baleseti sérülteknek, akiknek járadékát a jelen rendelet érvénybelépése előtt jogerősen megállapították. A havi járadékpótlék a havi járadéknak száz százaléka akkor, ha a baleset 1914. év végéig történt, hetvenöt százaléka, ha a baleset 1915-ben történt, ötven százaléka, ha a baleset 1916-ban történt és huszonöt százaléka, ha a baleset 1917- ben vagy 1917. után történt. A járadékpótlékra csak azoknak van joguk, akik munkaképességüknek legalább felét elvesztették. A járadékpótlékra vonatkozó kérelmek az Országos Munkás- biztositó Pénztárhoz intézendők, kérelem nélkül a pénztár nem intézkedik. Ugyancsak az Országos Pénztárnál kérhetnek'hasonló járadékpótlékot azoknak az elhaltaknak hozzátartozói is, akik segélyre szorulnak. 12. §. A betegségi biztosítási járulék az átlagos napibér hat százaléka. Üzemi balesetből felmerülő minden költség a sérülés első napjától kezdv.e balesetbiztosítási költség. 13. §. A közalkalmazottak után a betegségi biztosítási járulékot további rendelkezésig a munkáltató fizeti. Ezeknek a táppénzébe .és baleseti járadékába azonban be kell számítani azt, amit szolgálati rendtartásuk (illetményszabályzatuk nyugdij- szabályzatuk) alapján a megfelelő időre illetményeik (nyugdijuk) fejében munkáltatójuktól, illetőleg nyugdíjintézetüktől kapnak. E rendelet szempontjából közalkalmazottak az állami, törvényhatósági, községi 5 közalapítványi hivatalokban és vállalatoknál, a közintézeteknél, illetőleg a helyükbe jpő hatóságoknál, az országos és a kerületi munkásbiztositó pénztáraknál, úgyszintén a nyilvános forgalmú vasúti és gőzhajózási vállalatoknál alkalmazottak. 14. § Az országos és kerületi munkásbiztositó pénztárak önkormányzatában a választott bíráskodásban mindkét f*kon kizárólag csak a biztosításra kötelezett munkások vesznek részt 15. § A vállalati és dohánygyári betegsegélyző pénztárak megszűnnek A nyilvános forgalmú vasúti és hajózási vállalatok által fenntartott vállalati betegsegélyző pénztárak, a magánegyesületi betegsegélyző pénztárak, úgyszintén bá- nyatársládák fennmaradása vagy megszűnése ügyében a munkaügyi és népjóléti népbiztosság külön rendelettel intézkedik, Ezen intázmények is azonban kötelesek a be
