Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1918. (37. évfolyam 1-52. szám)
1918-09-19 / 38. szám
38. sz. Somogy vármvgye Hivatalos Lapja 535 valamely állami iparoktatás! intézetet egészen nem végeztek el, képesítéshez kötött iparuknak önálló gyakorlására iparigazolványt nyerhetnek, ha rokkantiskola kebelében működő vizsgáló bizottság áltál előzetes vizsgálat alapján, már meglevő ssakbavágó gyakorlatuk, illetőleg a valamely állami iparoktatás! intézetben töltött idő figyelembevételével megállapítandó időn át rokkaatiskolai szakképzésben részesültek, s ezt a rokkantiskoía bizonyítványával igazolják, egyébként pedig az 1884. évi XVII. törvénycikk 1. illetőleg 2. §-ában megszabott kelléknek megfelelnek. A szakbavágó munka igazolásának úgy az 1. és 2. pont, valamint az előző bekezdés esetében a fennálló szabályok szerint kell történnie. A munkabírásnak a második bekezdésben körülirt csökkenését az e bekezdés 1. pontjában emlitett egyének tekintetében igazoltnak kell venni a 2. pontban felsorolt egyének tekintetében esetröl-esetre az országos hadigendozó hivatal állapítja meg s erről a rokkantnak tanúsítványt ad. A kereskedelmi és iparkamarákhoz a fentebb emlitett vizsgáló bizottságok szervezése tárgyában egyidejűleg a fenti szám alatt intézett rendeletemet tájékozásul ide- zárva megküldöm. Felhivom Címedet, kogy a fentiekről a hatósága alá tartozó elsőfokn iparhatóságokat tudomás és miheztartás végett megfelelően értesítse. Budapest, 1918. augusztus hó 29-én. Szterényi a. k. 60888|1918. 28. szám. Kereskedelemügyi m. kir. minister. Valamennyi kereskedelmi és iparkamarának. A háború rokkantjaitél megkívánandó ipari szakképzettség mértékének és igazolása módozat inak megállapítása tárgyában egyidejűleg a fenti szám alatt a másolatban icezárt rende etet intéztem valamennyi másodfokú iparhatósághoz. Utalással e rendeletem második bekezdésének 2. pontjára, felhivom a kamarát, hogy az abban emlitett vizsgáló bizo ttságok szervezése iránt a szükséges előkészítő lépéseket lehetőleg mielőbb megtenni szíveskedjék, a végből, hogy a rokkantak vizsgára jelentkezése esetén a bizottságok megalakít hatók s a vizsgák megtarthatók legyenek. Értesülésem szerint azoknak a rokkantaknak a száma, akik rokkantságuk miatt uj pályára kénytelenek lépni s a képesítéshez kötött iparok önálló üzéséhez szükséges szakképzettséget valamely rokkantiskoía látogatása helyett szakbavágó gyakorlat által k'vánják megszerezni, aránylag csekély mert a rokkantak nagyobb része a csatolt rendelet második bekezdésének 1. pontja szerint szerzi meg a képesítéshez kötött iparok önálló gyakorlásához szükséges szakképzettséget. Mind e mellett gondoskodni kellett arról, hogy a képesítés igazolása tekintetében a rokkantak szóban levő kisebb csoportjára nézve is bizonyos kedvezmények legyenek megállapíthatók. . Miután a tanonci minőségben eltöltendő idő tartamát az ipartörvény nem állapítja meg s ennek tartamát a rokkantak tekintetében megállapítani nem is lenne célszerű, miután továbbá az sem látszott gyakorlatias megoldásnak, hogy iparáganként állapit- tassék meg a rokkantaktól megkivándó segédi gyakorlat tartama, a leginkább célravezető megoldásnak azt találtam, hogy a rokkant bizonyos minimális, akár tanonci, akár segédi szakbavágó gyakorlat után vizsgára jelentkezzék s a vizsgáló bizottság a rokkant megszerzett szakismereteinek, általános tudásának, képességeinek, intelligenciájának stb. figyelembevételével esetről-esetre állapítsa meg azt az időtartamot, a melyet a rokkant további szakbavágó munkával eltöltvén, fel lehet tenni, hogy az illető ipar önálló üzéséhez szükséges képesítést meg tudja szerezni. ,
