Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1918. (37. évfolyam 1-52. szám)
1918-07-11 / 28. szám
33» Soatögy^áriaegye Hivatalos Lapja 28. sx. Hivatalos naáselat, az 1787|]918. kgb. számhoz. A m. kir. ftldrnivelésügyi miniszter 1918. évi junius hó 25-én 136274—1. B. 1. szám alatt kelt és valamennyi kincstári erdaigazgatósághoz, főerdőhivatalboz ós erdő- hivatalkoz intézett körrendeletének másolat«. Körrendelet a kincstári erdőkben a lombtakarmány díjtalan gyűjtésé, valamint az erdei legeltetésnek és fühasználatnak gyakorlása tárgyában. Az uralkodó takarmányhiány folytán az ország jelentékeny részeiben az állattenyésztést komolyan fenyegető veszély elhárítása céljából elhatároztam, hogy a kincstári erdők arra alkalmas részeiben, ott, ahol annak szüksége tényleg fennforog, az alább fölsorolt módozatok szigorú szem előtt tartása mellett a szegényebb sorsú lakosok részére a lombtakarmány díjtalan gyűjtését, valamint az erdei legeltetés és tűhasználat szabályszerű áron való gyakorlását megengedem. Lembtakarmányt elsősorban oly helyeken lehet termelni, ahol értékesebb fanemek közé kevésbé értékes és a lombtakarmány előállítására alkalmas fák (fenyő közé kecs-, kefiiz stb.) vegyültek. Ezek levághatók és lombtakarmány szedésre egészben felhasználhatók. ■ Amennyiben ez a szükségletet nem fedezné, abban az esetben a lombtakarmány termelése kivételesen oly fiatalosokban is megengedhető, amelyek igen jó vagy teljes' záródással bírnak és ahol a megritkitott erdőnek két éven belül való záródása bizton remélhető. A csúcshajtásokat azonban ilyenekben is feltétlenül sértetlenül kell hagyni. Kikötöm, hogy a lombgyüjtés nem naponta, hanem hetenként csak bizonyos, előre meghatározott és megfelelő módon kihirdetett napokon történhetik. A dohányzás és mindennemű tűzrakás a gyűjtésnél a legszigorúbban tilos. Felhatalmazom továbbá, hogy olyan község szegénysorsu lakosainak, kik tényleg nagyfokú legelőhiányba* szenvednek, a-legeltetést a megengedhetőség határáig, azon kincstári erdőrészekben, amelyekben az a kincstár saját szükségletének fedezése, az erdőgazdaság érdekeinek veszélyeztetése (természetes felujulás, kőgörgeteges hegyoldalak stb.) és idegen érdekek megsértése nélkül lehetséges, az erdőrendezőség vezetőjével egyetértőleg, a kellő óvrendszabáíyok alkalmazása és a szabályszerű legelőbérek lefizetése mellett a folyó évi szárazság tartamára engedje meg. Hasonló feltételek mellett engedélyezhető a füsarlózás is, A már beerdősített tisztások és vágásterületek idei fütermésének takarmányi célokra való felhasználása oly kikötéssel engedélyezhető, hogy a füszedés csak sarlóval és akként gyakorolhat®, hogy a csemeték meg ne sértessenek. Úgy az előtilalom alatt álló összes erdőrészek, mint az utó'dalom alatt álló mindazok a vágásterületek legeltethetők, melyek a legelő állat szája alól már kinőttek, vagyis amelyekben a legelő állat már nem okozhat olyan károkat, hogy ezek miatt az erdő záródása késedelmet szenvedne. Legeltetés alá bocsáthatók azok a begyoroosodett régi vágisterííletek is, melyeknek beerdősitése, vagy természetes utón való felujulása sikerrel nem járt s melyeket ennélfogva egész kiterjedésükben úgyis újból mesterséges utón be kell erdősíteni. Úgy a lombgyüjtés, mint a legeltetés és a fühasználat gyakorlásában első sorban azon községek szegénysorsu lakossága részesíthető, melynek határában az illető kijelölt erdőrész feksfcik. Amennyiben ezen általain kezelési szempontból engedélyezett fenti mellékhaazon- vételek üzemtervileg előírva nem volnának, utasítom, hogy azokat a törvényszerű engedély utólagos elnyerése céljából a közigazgatási bizottságnak, illetve bizottságoknak azonnal jelentse be. Végül megjegyzem, hogy fenti engedély csak ott é« c«ek arra az időre érvényei, * K f <- “b «
