Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1918. (37. évfolyam 1-52. szám)
1918-04-25 / 17. szám
Rendkívül nagy feladat jut a községi védőnőitek a munkába járó anyák gyermekei védelme körül; a községi védőnő feladata gondoskodni arról, hogy minden otthon ma* radt gyermek kellő felügyelet alatt legyen, az ki csecsemőt vállat gosdozásra mialatt az anya munkába« vas, értse» is hozzá, hogy kell csecsemőt táplálni, kegy azalatt, énig az anya dolgozik, csecsemője el ne pusztuljon vagy ne szerezzen oly betegséget, melyből kigyógyul bár, de csanevész marad. A köziég jobb iiiédtijninak is érdeke a védőnő működése. A tüdővé**, a heveny fertőző betegségek a szegényről a jobbmódura ís terjednek, inár pedig * tüdővész elleni küzdelembe* ís *ap szerep jut a kösségi védőnőnek. Ő tanítja a falu népét a szellőztetésre, folyton és folyton figyelmezteti, hogy a szellőztetés hiánya okozza a tüdővént, Az egészségtelen túlzsúfolt lakásokra felhívja a hatósági orvos figyelmét és így módot ad a hatóságoknak, hogy a mezőgazdasági munkás lakásokról szóló törvény igénybevételével, vagy álltad segéllyel a község minden anyagi mcgterheltetése nélkül ia oldják meg a község egészségtelen lakásainak kiürítését és egészségesekkel való pótlását. Fertőző betegségek, járványos fellépés esetén a községi védőnő a* egészségeseket keresi fel, tanítja, oktatja a fertőzés elkerülésének módozataira, tanítja a betegség első jeleire s az orvosi gyors beavatkozás áldásait ismerteti. Baleseteknél az első segély nyújtásához ért. Súlyos betegeknél, elsősorban csecsemőknél é* gyem ekeknél megtudja tanítani beteg környezetét, miként kell az orvos rendelkezését végrehajtani. Segítségére lesz a községi védőnő az elöljáróságnak * szegény-ügyben is, segítségére lesz a hadiárvák védelmében, de javítani fogja a község szegéisyügyét azáltal, hogy az országéi mezőgazdasági munkás pénztárnak tagokat gyűjt sgy, hogy az elaggott föidmives, napszámos, nyugdijat élvezve, nem feg a község terhére esni. De közvetlen is nagy anyagi hagzaot hoz a védőnő a községnek, mig • fővárosban több ezerre rúg azon szegény szoptató anyák szúara, kik * szoptatás ideje alatt az állami gyermekmenhelytol szoptatási segélyt kapnak. Vármegyénkben talán 150 ilyen asszony nincs. A védőnő szén állami segélyi, de sok más állami és társadalmi segélyt fog a község szegényei számára kijárni és ezáltal a község terhein lényegesen kö*y- »yitve lesz. A községi védőnő ott, ahol működik, nélkülözhetetlen szerve a községnek, Működését szeretik, becsülik, értékelik. Ezzel szemben az anyagi áldozat, melybe a községi védőnő a községnek kéről, oly kicsiny, Kegy semmi arányban nem áll, mig » sok állami é* szociális segéllyel sem, Melyet a védőaő a községbe hoz. De gondoljunk a sok betegség- és halálra, mely az Ő működése folytán el fog maradni, Gondeíjuuk arra, hogy működése folytán egészségesebb, erősebb generáció fog fejlődni. Miséén egyes «saladba jut az Ő Működésének áldása. Minden egye« e*a- Iádra megnyugvás az a tudat, hogy a községben, amelyben esetleg orvos nincs, állandóan van valaki, akit állami tanfolyamon képeztek arra, miként kell az egészséget ssog- óvni, mikinl kell a betegséget elkeirülai. Az állam a védőnői intézmény országos szervezésére a Zita királyné Őfelsége legmagasabb fővédnökbégc alatt álló Stefánia királyi hercegnő nevét viselő szövetséget bízta meg, mely ezt a tevékerrységat jitruházott állami hatáskörbe« végzi. Az állam a maga részéről elvállalta, hogy viseli & védőnők szakképzésének költségeit. Viselő védőnők ellenőrzésének költségeit, ellenőrzés törvényhatósági biztosok és védőnők, valamint országos védőnők utján fog történni. A közaéf fizeti a védőnőt. A helyi védőnő dijazéss: 500 lakó« aluliak, — ha csak szomszédos kösséggel nem csoportosítható — s 17. at Somogyvágmegys Hivatabs Lapja 1/9
