Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1917. (36. évfolyam 1-52. szám)
1917-09-13 / 37. szám
37. u. 'vámegye HiVhalos Lapja 491. E, és a 3353|916. M. E száaau rendeletek első szakaszaiban biztosított ama jogomát, írelyszeriet bércserzesr* engedélyt adhatok, figyelőre folyó évi deczember hó 31-% a törvényhatóságok ebő tisjtvisalöjére, (alispán, polgármestnr) ruházom át, A Magyar Szent Korona Országaiban, Horvát-Szlavonországokat is beleertvet folyó év második felében, vagyis deczember hó 31-ig a bérben kicsereztethető bőrök (marha, ló és borjú) számat 5020 darabban áüapitottara meg, t az 5020 darabból T. (Alispán Polgármester) ur, mint Somogy vármegye részesedését ISO darabot engedélyezhet. A szorosan vett Magyarország részedése 4.260 drb. Fiume részeségése 10 „ Horvaf-Szlavonország részesedése 750 „ tehát a Magyar Szent Korona Országaiban Összesen 5.020 drb. állaíbőrrs adható egyelőre folyó évi december hó 31-ig bércserzésí engedély. A cserzési engedélyek kiadásánál a következő irányelvek tartandók szemelőtt. 1. Caerxési engedély csakis elhullott vagy kényszervágott állatok bőrére adható és pedig kizárólag olyanoknak, akiknek a szóban lévő állat állandóan tulajdonában volt, és azt nem levágás vagy máscéle értékesítés czéljéból vásároltak. Nem adható tehát csersési engedély bőrkereskedöknek, tímároknak, szóval olyanoknak, akik csak a bort vásárolták, valamint mészárosoknak, vagy olyanoknak sem, akik az áilatot levágás czóljíra vették. 2. Az idézett 204219'6. M. E. és a 3353|916. M. E. számú rendeletek csak a marha (beértva a bivalyt is) ló és borjú bőrök forgalmát korlátozzák, a kijelölt kontingensek tehát csakis marha (bivaly) ió és borjú bőrökre vonatkoznak Szamár-, öszvér-, kutya-, sertésbőrök, valamint elejtett vadak, (vaddisznó, medve, szarvas, öz, róka, stb.) továbbá külföldi állatok, (elefánt, teve, fóka, stb,) bőrei nem esnek korlátozás alá, ezek tehát bárki által, bármily czélra és bármily mennyiségben kic érezhetők. Birka-, juh- és kecskebőrökre vonatkozólag a 390|917. M. E. számú rendelet hit ár ozm anyai irányadók, amely szerint e bőrök a budapesti katonai bőratvételi intézeteknek ajánlandók fel s igy ezekre bércserzési engedély nem adható. 3. Nem adható cserzési engedély keleti marhavészes, lépfenés, veszett és takony- kóros vagy ily betegségekre gyanús állatok bőrére. Egyéb ragályos beregségben elhullott állatok bőrére nézve a magyar királyi földaaivelésügyi minister ur 98.800|III. A. 31. 914. szám alatt kiadott utasításának 17. és 18. szakaszai irányadók. 4. Cserzési engedély elsősorban azoknak a gazdáknak adható, akik a kicserzendö bőrből szerszámot vagy gépszijat akarnak készíteni, avagy gazdasági cselédeik, munkásaik, kikötött lábbeli ssükségletét kívánják fedezni, figyelembe kell továbbá venni a kérelmeket azok méltanyoszága szerint, nevezetesen a szegénysorsu, nagy családu hadba vonullak és hadiözvegyek ezirányu kérvényeit is. Ellenben nem adható cserzési engedély annak, aki a kikészített bőrt hadifoglyok felruházására akarja használni, mert hadifoglyok felruházása a fogolytáborparancsnokságok hatáskörébe tartozik, ha tehát a foglyok valamiben hiányt szenvednek a fogolytáborparancsnokságokhoz kell fordulni. Az engedélyben fel kel! tüntétni, a bőr tulajdonosának, mint a kikészítést végző tímárnak (bőrgyárosnak) nevét és a bőrök darab számát s minőségét. A törvényhatóság első tisztviselője (alispán, polgármester) a kiadott cserzési engedélyeket havonként tartozik nekem bejelentőn . A bejelentés a m. kir. kereskedelemügyi ministerium ipari műszaki osztályának czhazendő. A bejelentésben is pontosan fel kell tüntetni, hogy ki kapta a cserzési engedélyt, milyen czélra, hány darab és miféle állatok bőrére. Be kel! jelenteni annak a tíwáraak vagy bőrgyárossak »evét la
