Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1917. (36. évfolyam 1-52. szám)

1917-02-01 / 5. szám

5. sz. Somogy vármegye Hivatalos Lapja 33. A hivatkozott szakasz ezek szerint nem tilalmazza, hanem csak korlátozza a ki­fogásolt húsnak takarmányozási célokra való felhasználását. Az ilyen hús ugyanis csak u. n. hullafeldolgozó készülékek segélyével történt ártalmatlanná tétel esetén értékesít­hető, mig ott, ahol ez az eljárás nem vihető keresztül, a községi dögtéren való elásatás utján megsemmisítendő. Ha ez a korlátozó rendelkezés köz- és állategészségügyi tekintetekből megokol­nak mutatkozik is, mert csak hullafeldolgozó készülékben éri a húst olyan magas hő, amely az esetleg benne levő és betegséget okozó csirákat, valamint az általuk termelt vegyi mérgeket ártalmatlanná teszi, mégis indokolatlan az a gazdasági kár, amelyet a betegséget okozó csirákat nem tartalmazó, .de más okból kifogásolt, egyébként magas táplálóértékü húsoknak és szerveknek az emlitett készülék hiányában való kötelező el- ásatása okoz.- Azok a fogyasztástól elvonandó húsok és szervek ugyanis, amelyek be- tegséget okozó csirákat nem tartalmaznak, hanem csak állati élősködőket rejtenek magukban, vagy amelyek csak szin, szag, iz, összeállás vagy vértartalom tekintetében különböznek a rendestől, avagy vizenyősen vagy véresen beszürődötten vízben történt megfőzés után a köz- és állategészségügyi érdekek sérelme nélkül állatok, különösen sertések takarmányozásira felhasználhatók volnának. Mindezek folytán az 543001908. sz. itteni rendelet 88 §-ának két utolsó bekez­désében foglalt rendelkezéseket akként módosítom, hogy a betegséget okozó csiráktól mentes, csak állati élősködők vagy a fent körülirt elváltozások miatt a fogyasztástól elvonandó húsok és szervek, a husvizsgáló felügyelete mellett a vágóhidakon (vágó­helyeken) történt megfőzés után állati takarmányul felhasználhatók, illetőleg ilyen cél­ból a vágóhidakról (vágóhelyekről) kivihetők. Az emlitett húsok és szervek felhasználására irányuló kérelmet az illetékes első­fokú állategészségügyi hatóság elé kell terjeszteni, mely hatóság csakis azon község vagy ha több község közös közvágóhíd (közös) közvágóhely) fentartására szövetkezett, azon községek területén leendő felhasználására adhat engedélyt, melynek területén, illetőleg amely körzeten belül az illető vágóhíd (vágóhely) fekszik s csakis olyan ké­relmezőknek, kik személyileg elegendő biztosítékot nyújtanak az iránt, hogy ezekkel a húsféleségekkel visszaélést nem fognak elkövetni. Mészárosoknak, henteseknek, husárusitóknak, vendéglősöknek és korcsmárosoknak, lovábbá a husvizsgálati rende'et 44. §-ának második bekezdésében felsorolt magáninté­zeteknek ilyen engedély semmi esetre se .1, az ugyanitt felsorolt közintézeteknek pedig csak abban az esetben adható, ha hatósági közeg ellenőrzi, hogy a kérdéses húsféle­ségek más célra, mint állatok etetésére fel ne használtassanak. Netaláni visszaélések észlelése esetén tartozik a hatóság az engedélyt nyomban visszavonni s a visszaélést elkövető egyén ellen a kihágási büntető eljárást a husvizs­gálati rendelet 119. §-a alapján haladéktalanul megindítani. Budapest, 1917. január 15. A minister helyett: Ottlik, államtitkár. 18111917. szám. Valamennyi főszolgabíró, (polgármester), a törvényhatósági, va­lamennyi járási (városi) m. kir. áll torvosnak, Kaposvár r. t. város polgármesterének, valamennyi köz,ég elöljáróságának. Közhirrététel végett azzal közlöm, hogy az elsőfokú állategészségügyi hatóságok a vonatkozó engedélyeket, a rendeletben felsoroltak pon­tos betartása mellett csak akkor adják meg, ha arra nézve, hogy az engedéllyel visz- szaélés nem történik, kellő biztosítékot szereztek. Kaposvár, 1917. január 25. Kacskovics, alispán.

Next

/
Thumbnails
Contents