Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1917. (36. évfolyam 1-52. szám)
1917-08-30 / 35. szám
SS. sz. Somogyvármsgye Hivatalos Lapja 451. c) Az időszaki munkások élelmezése czimén csak ott lehet feloldásnak, illetve vásáriásnak helye, ahol a természetbeni e.látás eddig1 is szokásban volt. Azt, hogy 1917 évi augusztus hó 16-tól 1918. évi augusztus hó 15-ig terjedő idő alatt, mely időszakra és hány ilyen munkás, illetve hány hadifogoly vehető számításba természetesen csak az illető gazdaság üzemének és viszonyainak, illetve az ezekben esetleg beállott változásoknak megfelelő elbírálásával és az előző években tényleg alkalmazod időszaki munkások és hadifoglyok számával leendő egybevetés utján keli eldönteni. Az ily czimen fejenkint «s hsvonkint feloldható, iiletve vásárolható készlet azonban 15 kg-ot, meg nem haladhat, d) Aratóréaz, cséplőrész czirnén csak annyi terményt lehet számításba venni, mint a mennyit az 1917 évben végzett aratási és cséplési munkáért az idei termésből a gazdának még szerződés szerint ki kel! szolgáltatnia, továbbá azt a mennyiséget, a melyet az 1918 évi augusztus hó 15»ig kell nsajd a termelőnek az 1918 évi aratás és csépiéinél alkalmazott részeseknek előlegképen kiszolgáltat»!«. e) Vetőmag czimén a bevetendő területhez arányitva csak annyi termés feloldása igényelhető, illetve ily czimen csak annyi termény vásárolható, mint a mennyit az illető vidéken rendszerint, 1 kst. holdra fel használni szokás. Ez k mennyiség azonban búzánál 100, rozsnál 110, árpánál 100, zabnál 90, zabosbükkönynél 90 (ebből árpa, vagy zab, vagy a kettő együttvéve legíeljeb 65, bükköny legalább 25 kg.) kölesnél 20 kg-t meg nem haladhat. Azon a czimen, hogy az őszi vetés fagy, egér rtb. károk folytán esetleg táv tsz- szal kipótlásra szorul vetőmag a termelő által vissza nem tartható s nem is vásárolható. Á vetőmag czéljára feloldott, illetve vásárolt készletet a birtokos más gazdasági czélra nem használhatja fel, hanem az esetleg fenmaradt készletet — a köles kivételével a — 21921917. M. E. sz. rendelet 7. §-a értelmében közszükségleti czélokra átengedni köteles és pedig az őszi vetésből visszamaradt készletet 1918 évi január 1-ig, a tavaszi vetésből visszamaradottat pedig, 1918 május 15-ig. f) Az állatállomány szükségletének megállapításánál csak a gazda rendes állailét- száma vehető számba, vagyis az, mely az illető gazdasági üzem méreteinek megfelel. Az a körülmény, hogy a gazda esetleg már a béke időben is nagyobb számú állatot tartott, mint a mennyi gazdasági üzem méreteinek megfelel, nem jogosítja fel őt arra, hogy a jelen viszonyok között is nagyobb mennyiségű állat takarmányozására tarthasson vissza, illetve vásárolhason takarmányt kivételt képez az oly tehenészet, mely termékeit az Országos Közélelmezési Hivatal elnöke által megszabott feltételek betartásának kötelezettsége mellett, közfogyasztásra leköti. Az állatállomány szükségletére búzát, rozsot, kétszerest és kölest felhasználni egy általán tilos s igy ily czélra búza, rozs, kétszeres és köles sem fel nem oldható, sem nem vásárolható. 1. Olyan vidéken és olyan időszakban, ahol és amikor a lóáliomány a békében sem fogyasztott abraktakarmányt ilyet számításba venni nem szabad, ott pedig, ahol az abraktakarmány adagolása eddig is gyakorlatban volt és ho' az abraktakarmány nélkü lözhetetlen (pl. csikók, mének) a legszigorub takarékosság érvényesítésével kel! a feloldható, illetve a vásárolható mennyiséget megállapítani, de csak arra az időszakra, amelyben a nehezebb munka, vagy a tenyésztés érdekei miatt az abraktakarmány okvetlenül szükséges. Egy igás lóra az egész gazdasági évre öt métermázsán il több zab rendszerint még ilyen indokolt esetekben sem vehető számításba. Az egész éven at állandóan nehéz munkát végző ló részére azonban kivételesen, hét q zab igényelhető. Azt, hogy a ló tényleg egész éven át állandóan, nehéz munkát végez a termelő, illetve vásárló hatósági bizonyitványnyal igazolni tartozik. A ménló évi szükséglete 12 q-ban, az egy éven alóli, csikóért két q-ban álíapit- tatik mejf. Egy éven felüli csikó részére abraktakarmány számításba nem velie'ő.
