Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1917. (36. évfolyam 1-52. szám)

1917-06-21 / 25. szám

281.

Somogyvármegye Hivatalos Lapja

25, sz.

irodára 215.000 koronát, a hadifoglyokat gyároolitó hivatalra 80.000 koronát, kórházaknak és gyerekeknek nyújtott segélyekre 820.000 koronát, a tábori raktárak, egészségügyi osztagok és egyéb tábori intézetek létesítésére és fenntartására 650.000 koronát, a gyüjtőraktár készleteinek pótlására 380.000 koronát, különféle egyleti szervek fenntartására 400.000 koronát, összesen mintegy 5,740.000 koronát adott ki.

Az egylet átlagos napi kiadása a háború alatt felülhaladja a 11.000 koronát, 38 évi fennállása alatt pedig jótékony és közhasznú célokra már a mostani háború előtt közel 9,000.000 koronát költött. Hogy mindazonáltal az állandó intézmények létesítése és berendezése terén a Magyar Vörös-Kereszt Egylet más államok hasonló intézményeinek tevékenységével nem versenyezhetett, ez az egylet igazgatósága szerint éppen arra a sajnálatraméltó körülményre vezethető vissza, hogy a fiókegyletek és tagok létszáma nálunk aránytalanul kisebb.

Az egylet tagsága nem jár nagy anyagi áldozattal, mert legalább 40 K lefizetése mellett már alapitó, 20 K lefizetése mellett örökös rendes, évi 2 s 1 korona lefizetése mellett pedig rendes, illetőleg rendkívüli tagja lehet valaki az egyletnek. Ahhoz pedig, hogy tiókegylet megalakuljon, már 10 alapitó vagy rendes tag jelentkezése elégséges.

A szervezésre vonatkozó minden kérdésre készséggel ad felvilágosítást az egylet közpon'i igazgatósága (Budapest, I., Vár, Disz-tér 1.) valamint harmely vármegyei, vidéki, városi választmány és fiókegylet.

Budapest, 1917. május hő 26-án. A miniszter rendeletéből:

Neményi s. k., miniszteri tanácsos.

1594[917. tanf. sz. Valamennyi áll. és községi polg. és elemi iskola Igazgatóságának. A vall. és közokt. miniszter urnák e rendeletét azzal közlöm, hogy a kérdéses egyesület nemes céljait a legmesszebbmenő támogatással előmozdítani szíveskedjék.

Kaposvár, 1917. június 5-én. Gönczi Ferenc, kir. tanfelügyelő.

Hív. másolat, a 16612[1917. alisp'. szárához,

26417jl917. szám. VL D. Kereskedelemügyi m. kir minister.

Valamennyi magyarországi másodfokú iparhatóságnak.

Az ipari és kereskedelmi alkalmazottaknak betegség és baleset esetére való biztosításáról szóló 1907. évi XIX. törvényezikk 5 §-a felhatalmazza a kereskedelemügyi ministert, hogy oly államok alattvalóival szemben, a melyekben a beleset biztosítás nincs törvényesen rendezve, a törvény 3. §-ában említett biztosítási kötelezettséget a viszonosságra való tekintet nélkül is elrendelhesse.

Ez alapon arra való tekintettel, nehogy egyes, különösen határszéli vállalatok a biztosítás terhei alól való szabadulás és az egyenlőtlen verseny céljából, kizárólag külföldi munkásokat alkalmazhassanak, hivatali elődeim a biztosítás kötelezettségét a Magyarország területén alkalmazásban álló román, szerb és bolgár alattvalókra nézve 1908 évi ápril hó 10-én 19299, a török és montenegrói alattvalókra nézve pedig 1911 évi november hó 10-én 69630 számok alatt kelt rendeleteikkel már is kiterjesztették.

Minthogy azonban a hazai üzemekben, az utóbbi időkben, orosz-lengyelországi illetőségű munkások is mind nagyobb számban alkalmaztatnak s az egyenlő elbánás elvével nem volna összeegyeztethető, hogy ezen munkások a szerb, román stb. munkásoknál hátrányosabb elbánásban részesüljenek, — ennélfogva a balesetbiztosítási köte-