Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1917. (36. évfolyam 1-52. szám)
1917-05-17 / 20. szám
20. sz. Somogy vármegye Hivatalos Lapja 217. Ha az építeni szándékolt lakóház talaját korhadó, szerves anyagokkal telitett föld képezi, az legalább 1. m. mélységben kihordandó és száraz, lehetőleg homokos földdel megtöltendő. A Balatonparti építkezések csak alábbi feltételek mellett engedélyezhetők: a) mindazon balatonmenti területeken, melyek a siófoki vízmérce ' pontja fölött 2,5 méter, vagyis 106.57 m-errel Adria feletti magasságánál alacsonyabban feküsznek, a lakóhelyiségek padló-szintje a siófoki vízmérce 0 pontja fölött 2.5 m. magasságban helyezendők el. Amennyiben ily épületeknél mellékhelyiségek céljait Szolgáló alagsor vagy pince is terveztetik, ezen helyiségek padló-szintje a siófoki mérce 0 pontja fölé legalább 1.10 m. magasságban épitendő ki. A lakóhelyiségek padló-szintjében a falakba szigetelő réteg épitendő és az épületnek a jelzett magasság alá eső részei kő vagy beton-anyagból készítendők, az épület környéke pedig legalább 4 m. szélességben a padló-szintnél félméterrel alacsonyabb földfeltöltéssel veendő körül. b) Oly területeken, amelyek talaja állandóan vagy időszakonként nedves szokoit lenni, lakóházak építésére csak akkor adható engedély, ha vagy a terület előzőleg ki- szárittatik, vagy pedig a lakóhelyiségek padlója az a) pontban körülírtak, figyelembe vétele, mellett egy méterrel a talaj vizszinénél is magasabbra helyeztetik. c) Uj lakótelepek alapításánál mulhatlanul szükséges hogy ott a csapadék és egyéb vizek elvezetéséről és rendezéséről az adott viszonyokhoz képest megkívánható vízjogi engedély kieszközlése által is gondoskodás történjék. 15. fi. Lakóházak építésénél a falak száraz, fekiapos terméskövekből, égetett téglából, vályogból vagy vert földből készülhetnek. A vályogból vagy vei t földből építendő lakóházak alapfalai a padozat-szinttől befelé 15 cm.-ig kőből vagy égetett téglából készítendők. Egyes vidékeken, ahol falak építéséhez alkalmas agyagföld nincsen s az építtető viszonyai a fennebb elősorolt építési módok egyikét sem engedik meg, a faiak kivételesen tölgyfatalpakra, úgynevezett fecskerakással is építhetők. A fennebb említett anyagok helyett más, esetleg felmerülő anyagok és szerkezetek használatát, a hatóság esetről-esetre megengedheti, ha beígazoltnak találja, hogy azok az emelendő épület rendeltetéséhez képest, a szabályok elvi követelményeinek megfelelnek. Földszintes épületeknél a mennyezetet és tetőzetet hordó főfalak 45 Cm. (l‘j: tégla) vastagságban építendők. Az alapfalak és ha az épület alatt pince van, a pincefalak 'S mindig 15 cm.-rel vastagabbra építendők a földszinti falaknál. Emeletes házaknál a fennebb előirt méretű főfalak vastagsága, a legfelsőbb emeletre vonatkozik és ezen főfalak, ha csapos gerenda-mennyezet alkalmaztatik, emeletenként lefelé 15 cm.-rel vastagitandók. Vasgerendák közti vagy borított mennyezetek alkalmazása esetén a falak két emeleten át egyenlő vastagok lehetnek. Mindezen méretek úgy a földszintes, mint az emeletes lakóházaknál 6 5 m. szobamélységre vonatkoznak, A 6.5 m.-t meghaladó belső mélységű, vagy különleges szerkezetű épület falainak vastagsága felől az építési hatóság esetről-esetre határoz. Nyaralótelepeken épülő földszintes lakóházaknál, melyek csupán nyári tartózkodásul szolgálnak, továbbá melléképületeknél, amennyiben a szobamélységek 5.50 m. meg nem haladnak, a főfalak 30 cm. (1 tégla) vastagra építhetők az esetben, ha azok égetett téglából épülnek és a falban kötővasak alkalmaztatnak. A lakószobák belső magassága 2.80 m.-nél kisebb nem lehet. Lakóépületeknél a mennyezet lehet csapos vagy borított gerendás mennyezet, továbbá hengerelt vastartók közötti téglaboltozat. Minden esetben azonban a padláson a mennyezetre a 20, §-ban előirt tűzbiztos
