Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1917. (36. évfolyam 1-52. szám)
1917-04-05 / 14. szám
}(WVI. évfolyam. Kaposvár, 1917. Április 5. 14. szám. SOMOGYVARMEGYE HIVATALOS LAPJA. Megjelenik mTncren csütörtökön. II, További intézkedést igénylő, általános jellegű rendeletek. Szám; 451 917. Somogyvármegye árvaszéke elnökétől. Körirat. Valamennyi községi és körjegyző úrhoz. Minduntalan tapasztalja az árvaszék, hogy a „hagyatéki“ ieltárba az ingatlanok mellett gazdasági ingóságék egyáltalán nem vétetnek fel; igy mikor p. o. a hátrahagyott házastárs azt állítja, hogy az összes ingóság az övé, az ő pénzén szereztetett. De n.ég többször fordul elő az az eset, hogy leltároznak ugyan gazdasági ingóságot, azonb in oly kis mennyiségben; hogy nyilvánvaló, miszerint ily csekély ingósággal a leitarba felveit ingatlan nem volt kezelhető. Mikor pedig elfogadható mennyiségben jelentkezik a „hagyatéki“ le.tárban ingóság, oly alacsony értekben van az feivéve, mely a valódi értéktől nyilvanval aa messze eiüt. A ,;hagyatéki“ ngóságoknak fennebbi hiányos leltározása pedig a gyámhatósági leügjelet ala tariozo személtek érdeket érzékenyen sértheti. Így p. o. Az ingóságnak — íoieg a gazdaságiaknak — a „hagyatéki“ leltárból teljes kil.asyasa, még ha a másik szülő kezén ma.ad is az meg egyelőre, megfosztja az ar<u- széket attól az alkalomtól, hogy a kűkoru vagy gondnokolt ingóságainak évenkinti ki- muiatasat bckovete.hesse. A „Hagyatéki“ ingóknak csei ély részban törten: leltározv a esetén pedig, mikor osztály is történik, teljesen lehetetlen ellenőrizni az osztály hcl, » voltat. Szintúgy nem birainato el az osztály megfelelő voila, mikor az egyes tárgyak értéke melyen alatta áll a valódi erteknek. Sőt osztály neikui is felette káros lehet a ki.koru vagy gondnokoltra az ingó ág alacsony ertekele.se még akkor is, ha valamennyi tárgyát ő knpja meg; — mert az . ingóság évenkinti kimutatása alkalmával a kevésbé lelkiismeretes atya, gyám vagy gondnoknak csak megkönnyíti a gyakorlati életből ismeretes azt a próbálkozását, hogy az ingo tárgyát (különösen adatokat) a forgalmi nagy árért eladja, helyette pedig vesz a leltárban kuümetett csekély árért ennek megfelelő hitványát, ami pedig legtöbb esetben nem történhetnek meg feltűnés ne.kül s a felügyelő hatóság kijátszásává!, ha az allat már eredetileg a maga nagy értékeben volna a „hagyatéki“ leltárba felvéve. Igaz ugyarj, hogy az 1894. évi XVI. t.-c. 6. §-a szerint az örökösödési eljárás kizárólag a kir. járásbíróságok hatáskörébe tartozik, — az örökhagyó után maradt vagyontárgyak leltározása és becslése pedig ugyanazon törvény Ötödik Fejezete szerint e5y részét képezi az örökösödési eljárásnak, — tehát oly hivatalos cselekmény az, mely lelett a rendelkezés a hagyatéki bíróság hatáskörébe esik; — mégis tekintettel arra, hogy a hivatkozott örökösödési törvény i28. §-a nem szüntette meg a gyámság! és gondnoksági ügyek rendezéséről szóló 1877. évi XX. t.-c. 2/3. §-át, mely szerint
