Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1917. (36. évfolyam 1-52. szám)
1917-03-01 / 9. szám
f 86. Somogy vármegye Hivatalos Lapja 9. sz. Hivatalos másolat* az 531911917. alispáni számhoz. 143.846|XlI-2. szám 1916. M. kir. Földmivelésügyi Minister. Somogyvármegye alispánjának, Kaposvár. A kávépótlék legbecsesebb és legfontosabb nyersanyagának a katángnak, vagy cikóriának belföldön való termelése úgy mezőgazdasági, mint közgazdasági szempontból békében is figyelmet érdeme), annak belföldön való termelése azonban a háború következtében még fokozottabb jelentőségre tett szert és megfelelő felkarolása nemcsak mező- és közgazdasági szempont! ói, hanem társadalmi és népélelmezési vonatkozásánál fogva is különösebb mértékben érinti a közérdeket. A cikória pótkávét békeidőben a rendes kávé részbeni pótlására még a tehetősebbek is szívesen használják, a szegényebb viszonyok között élőknek pedig csak a pótkávé teszi lehetővé a már megszokottá vált üditőital élvezetét. A cikória pótkávé használata azzal az előnnyel jár, hogy izgató hatása nélkül tápláló anyagok jutnak vele a szervezetbe. A háborús időben a tengerentúli kávé behozatalának nehézségei miatt még nagyobb jelentőséggel bir olyan kávépótlék előállítása, mely biztosítja a népélelmezés fontos cikkének zavartalan használatát, nagy összegek külföldre vándorlásának elkerülésével. A hazai nyersanyagból készült pótkávé élvezetének terjedése csak hasznos az országra, mert annak révén az a pénz, ami a kávéért. külföldre vándorolna, a hazai mezőgazdaságnak és közgazdaságnak válik javára. A hazai cikóriatermelés azonban a békés időben is csak kis részben fedezte a pótkávéipar szükségletét és a hiányzó nyersanyagot szárított cikória gyökér alakjában külföldről kellett pótolni. A háború folytán a cikória-nyersanyag behozatala is akadályokba ütközik, a cikóriatermelés felkarolása nélkül tehát hiányozni fog a népélelmezésben figyelmet érdemlő pótkávé és annak hiányában a nép ezen italt nélkülözni lenne kénytelen. A belföldi mezőgazdaságra hárul tehát az a hazafias feladat, hogy a cikóriatermelés felkarolásával ezen fontos és megszokott cikk nyersanyagát biztosítsa. A cikóriatermelés felkarolása a háborús viszonyok között annál inkább ajánlható, mert a cikória árfelemelése folytán a termelés megfelelő haszonnal jár. A cikória-gyárak ugyanis kötelezettséget vállaltak arra, hogy a háborús viszonyokra való tekintettel a cikóriagyökérért az 1917. évre 100 kg.-ként a feladó állomáson waggonba rakva, a szokásos 5 százalék sulylevonással, 10 (tiz) korona alapáron kívül haaipótlék címén termelési, vidék és fuvarviszonylat szerint 2 (kettő) egész 3 (három) koronát fizetnek, ami métermázsánkénl tizérikettő-tizenhárom koronát tesz ki. Felhívom a Címet, miszerint a cikória fontos közgazdasági és közélelmezési szerepére való tekintettel a rendelkezésre álló minden eszközzel hasson oda, hogy a gazdák bizonyos mértékű cikóriatermeléere vállalkozzanak. Ezen törekvése egyéb termelési ágakat lényegében nem érint, mert a termelési területet gyári körzetenként korlátokhoz szabtam és köteleztem a gyárakat, hogy amint a jelentkezés a megállapított terület mértékét eléri, továbbj jelentkezéseket ne fogadjanak el és erről az érdekelteket, illetőleg az érdeklődőket haladéktalanul értesítsék. A továbbiakra nézve a cikóriagyárak érdekeltségének nagykanizsai cikóriagyára, illetőleg aszaló-telepe, mint amelynek körzetéhez a Cim vármegyéje tartozik, a termelőknek megnöveléshez szükséges útbaigazításokkal, nyomtatványokkal, úgyszintén gépekkel, szerszámokkal és vetőmaggal, nemkülönben bármely időben személyes taftv^%- adással szolgál. ' - , Budapest, 1917. évi február 8. A minister helyett: br. Kazy, államtitkár^
