Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1916. (35. évfolyam 1-52. szám)

1916-09-28 / 39. szám

503.

Somogy vármegye Hivatalos Lapja

39. sz.

ráci h. é. v., a Zalavölgyi h. é. v., a Kesztholy-B.-szentgyörgyi h. é. v., a Somogyszob- Barcsi h. é. v., a Somogyszob-Balatonszentgyörgyi h. é. v., a Kaposvár-Mocsoiád h. é.

v., a Kaposvár-Fonyódi h. é. v., a Szigetvár-Kaposvári h. é. v., a Győr-Ves?píém-Dom- bóvári h. é. v., a Szenllőrinc-Szlatina-Nasici h. é. v., a Temes- és Somogy vármegyei h. é. vasúti részvénytársaság, a Kaposvár-Barcsi h. é. v., a Drávavöigyi h. é. vasút, a Balaton Gőzhajózási részvénytársaság, a „Dunagozhajózási részvénytársaság“, a Foid- mivelésügyi államkincstár: a) Kadarkút és Hencse homokteiepitvény, b) Gig.-szent- imrei földmivesiskola ingatlanai állami adója után előírandó útadó közvetlen a kaposvári m. kir. állampénztár-, kir. adóhivatalnál lévén lerovandó, ezek terhére a kivetés a kir. pénzügy igazgatóság mellé rendelt számvevőség által fog eszközöltetni, minélfogva az ezeket terhelő állami egyenesadó a 2. pont alattiakban foglaltak szerint közvetlen a kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez beterjesztendő és a 3. pont alatt említett első kimutatásba bevezetendő.

5. Figyelmeztetem az elöljáróságokat, hogy az állami és törvényhatósági tisztviselők, nyugdíjasok és szolgák, valamint az áilamvasuti alkalmazottak állandó illetményeik állami adója (IV. o. kér. adó) után útadót nem fizetnek, a cselédadó kivételével azonban egyéb állami adójuk után mentességet nem élveznek. Megjegyeztetik, hogy a cs. kir. szab. déli pályatársaság, az alkalmazottai (tisztviselők, altisztek, nyugdíjasok) terhére kivetendő útadókat is maga fizetvén (közvetlen a kaposvári kir. adóhivatalnál) ezek útadói is külön a kir. pénzügyigazgatósag meiié rendelt számvevőség által vettetnek ki, — miért is az erre vonatkozó kimutatások oda beterjesztendök, kitüntetvén azokban nevezetteknek állandó illetmény után kivetett adójuk kivételével az utadoitivetés alapjául szolgáló egyéb állami adó at.

6. Népiskolai tanítók (az állami iskolánál alkalmazottakat kivéve, kik minden esetben utadómentesek) csak az esetben nem rovandók meg útadóval, ha dijleveleik szerint évi fizetésük 600 koronánál kevesebb.

7. A kereskedelmi m. kir. minister 1902. évi 22025. számú elvi jelentőségű rendeleté értelmében minden külön telekkönyvi birtokos, szóval minden adóalany, csal.di állapotára vagy foglalkozására való tekintet nélkül (lehat férj, feleség, gyermek, vő is) a közigazgatásilag külön előirt állami adójuk alapján — még ha közös háztartásban élnek is — útadóval külön rovandók meg.

8. Figyelmeztetem még az illető községi elöljáróságokat (Miháld, Zákány, Ortilos, Belezna, Somogyszentmiklós stb.) a közigazgatási bíróság Xlli 19J6. számú döntvényére, mely szerint a két törvényhatóság területén birtokosok, ha lakóhelyükön minimális útadóval vannak is megróva a másik törvényhatóság területén, tekintet nélkül az utadó- aiap nagyságára, százalékos útadóval rovandók meg.

E végből a két törvényhatóság területén birtokosoknak lakóhelye a kivetési lajstrom „Jegyzet“ rovataba bejegyzendő, sőt a felszólamlások lehető kikerülése végett célravezető volna, hogy a kivetendő útadó összege is a jegyző által ezen tételeknél kitüntettessék. Egyébként az 1890 évi 1. t.-c. végrehajtása körüli eljárás egyszerűsítése tárgyában a kereskedelemügyi m. kir. minister által kibocsájtott 573|1903. számú általános rendeletnek 4. pontja értelmében a jegyzők az egyénenkénti utadókivetest is eszközölhetik. (Lásd „Utadózás“ cimü szakkönyv 250. lapját.)

9. Megjegyzem, hogy a hitelszövetkezetek az 1898. évi XXIII. t.-c. 47. §-a az egyéb pénzintézetek pedig a közigazgatási bíróság 107711911. sz. i' élete, valamint a kereskedelemügyi m. kir. minister 74835|1897. sz. körrendeleté értelmében is a betéttőke kamat és járadék adók után utadómentességet élveznek.