Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1916. (35. évfolyam 1-52. szám)

1916-08-31 / 35. szám

448.

Somogy vármegye Hivatalos Lapja

35. sz.

a) kis állatoknál:

1—100 darabig állatonkint...............................................12 fillér,

100 darabon felül 500-ig minden állat után

................10 „

5

00 darabon felül 100ü-ig állatonkint..........................08 „

1

000 darabon felül állatonkint.........................................05 „

b

) nagy állatoknál :

1—100 darabig állatonkint...............................................50 fillér,

100 darabon felül 200-ig állatonkint..........................36 „

2

00 darabon felül állatonkint..........................................25 fillér.

Amennyiben az első ojtást követő 10—12 nap múlva még egy ojtás élővirussal szükséges, ezért az újabb műveletért az 1. pontban megállapított ojtási dijak fele összege jár.

Az ojtást teljesítő állatorvost a fentiekben megállapított ojtási dijakon kivül a többször idézett 95000—900. sz. itteni rendelet határozmányaihoz képest járó rendes látogatási dij s az esetleg felmerülő utazási költség is megilleti s mindezeken felül részére az ojtóanyag ára is megtérítendő.

Budapest, 1916. augusztus 19. A minister helyett: Báró Kazy, államtitkár.

20254|1916. sz. Valamennyi főszolgabiró, (polgármester) a törvényhatósági, valamennyi járási (városi) m. kir. állatorvos urnák, Kaposvár r. t. város rendőrkapitányának.

Tudomásvétel, illetve közhirrététel végett közlöm.

Kaposvár, 1916. augusztus 25, Alispán helyett: Tallián, főjegyző.

Hív. másolat a 2031811916. alisp. szhoz.

3856:1916. III-A. 3. sz. M. kir. földművelésügyi minister.

Valamennyi vármegyei és városi törvényhatóságnak.

Az 1888. évi VII. t.-c. 79. §-a értelmében a ragadós száj- ts körömfájásban beteg állatok tejét forgalomba hozni vagy felhasználni tilos. A törvény ezen elavult intézkedésének merev végrehajtása folytán nagymennyiségű olyan teiet semmisítenek meg, amelyet felforralás után emberi fogyasztásra vagy állatok etetésére minden veszély nélkül fel lehet használni.

Minthogy főleg a mostani rendkívüli viszonyok közt különösen fontos, hogy ne semmisittessék meg semmiféle olyan tápszer, amely veszély nélkül felhasználható; a hivatkozott törvényszakasz helyes végrehajtása érdekében, ragadós száj- és körömfájás esetén a tej felhasználása és forgalombahozatalára nézve a következőket rendelem :

1. Az 1888. évi VII. t.-c. 79. §-a értelmében tilos a ragadós száj- és körömfájásban beteg állatok tejét nyers állapotban emberi élelemre vagy állatok etetésére, valamint vaj vagy saját gyártás céljára felhasználni vagy forgalomba hozni.

2. A ragadós száj- és körömfájásban beteg állatok olyan teje, amelyet felforraltak és amely e közben nem alvadt meg, emberi élelemre is használható és e célból fertőtlenített kannákban hatósági rendeletre forralt tej jelzéssel forgalomba is hozható. A forralás közben megalvadt tejet csupán állatok etetésére szabad használni.

A beteg állatoktól származó tej kezelését a fertőzött istállótól teljesen elkülönített helyen kell végezni, miközben szigorúan ügyelni kell arra, hogy a beteg állatokkal foglalkozó egyének, avagy a ragály terjesztésére alkalmas tárgyak a tejes kannákkal érintkezve a ragályanyagot el ne hurcolják,