Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1916. (35. évfolyam 1-52. szám)
1916-05-04 / 18. szám
222. Somogy vármegye Hivatalos Lapja 18. sz. 45000 I|A—4. szám. M. kir. földmivelésügyi minister. Valamennyi vármegyei és városi közigazgatási bizottság gazdasági albizottságának. Tudomásvétel és miheztartás végett kiadom azzal a figyelmeztetéssel, hogy a kormányrendelet a nyilvános árverés mellőzésének engedélyezését minden esetben jogkörömbe utalja, vagyis a közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága erre engedélyt az 1904. évi 62060. sz. F. M. rendeletén alapuló hatáskörében nem adhat, továbbá az árverés mellőzésére az engedély még a rendes évi vágásterületek faanyagának értékesítése esetén is tőlem kérelmezendő. Budapest, 1916. évi március hó 22. Ghillánv. 989. gazd. alb. sz. Miről a kaposvári kir. erdőhivatalt és valamennyi járás főszolga- biráját (polgármester) tudomás, végül valamennyi község elöljáróságát érdekelt birtokosokkal leendő közlés végett értesitjük. Kaposvár, 1916. apriliá 28 Főispán, elnök helyett: Kacskovics, alispán. Hiv. másolat a 9210j 1916 alisp. számhoz. 7190011916 VI. 1. szám. M. kir. földmivelésügyi minister. Valamennyi alispánnak és törvényhatósági joggal felruházott város tanácsának. (Budapest székesfőváros kivételével.) Többször tapasztaltam, hogy az alsófoku hatóságok a/. 1899 évi XLII. és az 1898 évi II. te. alapján érdemben tárgyalják és bírálják el azokat a panaszokat is, a melyeknek tárgyát a gazdasági munkásvállalkozó és a birtokos között létrejött szerződésből eredő követelések képezik. Erre való tekintettel az alsófoku hatóságokat figyelmeztetem arra, hogy sem az 1899. évi XLII. te. sem más törvény vagy törvényen alapuló szabály nem mondja ki, hogy a munkásvállalkozó és a birtokos között létrejött szerződésből eredő vitás kérdések a közigazgatási hatóságok elé tartoznak, következésképen az ilyen jogügyletekből eredő vitás kérdések elbírálására a közigazgatási hatóságok hatásköre, amint ezt egy konkrét esetben (1915. Hő. 5113 ügy) a hatásköri biróság is kimondotta — ki nem terjedvén, az ilyen jogügyletekre az 1899. évi XLII. és az 1898. évi II. tcikkek hatá- rozmányai nem alkalmazhatók. Cél nélkül való munkát végeznek tehát az alsófoku hatóságok, amikor a birtokos és a munkásvállalkozó között felmerült vitás kérdések tárgyalásába bele bocsátkoznak és az ilyen ügyekben is érdemlegesen döntenek, ahelyett hogy az ügy érdemében való tárgyalást hatáskör hiánya miatt már az elsőfokú hatóság megtagadná s a feleket a rendes bírósághoz utasítaná. Gazdasági cselédügyek harmadfokú elbírálásánál pedig azt tapasztalom, hogy a gazdasági cselédnek a szolgálati szerződésben kikötött bér- és járandóságok iránt támasztott követelését, ha azt a cseléd még le nem szolgált (hátralevő) időre követeli, az alsófoku hatóságok kártérítési követelésnek minősitik és ha a követelés 100 koronát meghalad, az ügy érdemében való döntést illetékesség hiánya miatt az 1907. évi XLV. tcikk 63. §. alapján elutasítják maguktól. Ebből kifolyóan az alsófoku hatóságokat figyelmeztetem arra is, hogy a gazdasági cselédeknek a szolgálati {szerződésben kikötött járandóságai vagy ezek egyenértéke iránt támasztott követelése nem kártérítési, hanem cselédbérkövetelés és ez a követe
