Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1916. (35. évfolyam 1-52. szám)
1916-03-02 / 9. szám
101. Somogyvármegye Hivatalos Lapia 9. sz. 5. §. A rendőrkapitány, illetve a községi elöljáróság minden év május havának első felében köteles a lakosságot a szokásos módon, vagy hirdetés utján figyelmeztetni a tűzkár elleni biztosítás üdvös intézményére, valamint egyúttal arra is, hogy az értéken felül való biztosítástól óvakodjanak, mert ha e tekintetben a rosszhiszeműség bebizonyítható, az egész biztosítás érvénytelen ; a társaságok pedig különben is csak a valóságos kárt téritik meg. 6 §. A községi vagyonökat és oly magánépületeket, melyekben községi vagyonok huzamosabban őriztetnek, tűzkár ellen mindenkor biztosítani kell. A biztosítási dij a községi pénztárt terheli, s a fedezetről a község költségvetésileg tartozik gondoskodni. 7. §. A. községen belül nyílt helyeken a takarmánynak és szalmának összehalino- zása tilos. A község belterületén az asztagok, kazlak és boglyák minden lakóháztól, illetve lakóházzal összeépített épülettől, amennyiben tüzmentes, 10 méter, egyébként 20 méter, más boglyától és kazaltól 5 méter, állami és törvényhatósági úttól 10 mé er, robbanószerraktártól 300 méter, fenyőe dőtől és vasúttól 60 méter távolságra rakhatók össze. Tűzbiztos épületeknél a kazlakra és boglyákra megállapított távolság a főszolgabíró, illetve rendőrkapitány által a tűzoltóparancsnok meghallgatásával szükség esetén 5 méterig leszállítható. Könnyen gyűlő más anyagok és kemencék a lakóháztól, illetve az azzal összeépített épülettől 5 méter távolságon túl helyezhetők el. Ezek a korlátozások a legfeljebb 2 napi szükséglet céljából a gazdák által behozott szalma- és takarmánynemüekre nem vonatkoznak. Szalmát, takarmányt és általában minden gyúlékony anyagot a lakóházzal összeépített gazdasági épület padlásán csak akkor szabad elhelyezni, ha mindkét épület tűzbiztos anyaggal fedett és a tetőzeten kiemelkedő tűzfallal vannak elválasztva. Az ezen szabályok ellenére összerakott gyuanyagot a tulajdonos költségére és veszélyére, alkalmas helyre a községi elöljáróság azonnal kihordatni köteles. 8. §. Amennyiben szalmás g; bonát, szalma- és takarmónynemüeket a község belterületén kivül, több tulajdonos közös rakódó helyen halmoznak össze, az asztagokat, kazalokat, boglyákat egymástól körös-körül legalább 5 méter távolságra, lehetőleg a széliránnyal kereszteződő vonalba kell rakni. 9. §. A község belterületén fatelepek egyáltalán nem állíthatók fel; kültelken pedig puhafa-telepek a beltelki épületektől 100 meter, a keinényf^-teíepek pedig ugyancsak a beltelki épületektől 10 méter távolságban létesíthetők. Egymással érintkező puhafa-telepek egymástól 5 méter magas fal, vagy 10 méter szabad tér, keményfatelepek pedig 4 méter szabad terület által választandók el. Házi szükségletre a belterületen, az udvaron, de a házaktól 2 méter távolban, legfeljebb 12 m!3. tűzifa, vagy egy 4 méter magas, 5 méter széles és hosszú munkafa rakás tartható. Ennél óagyobb készkt minden épülettől legalább 30 méter távolságra , halmozható csak össze. 10. §. Tűzveszélyes, gyúlékony és robbanó anyagok raktározása csak előzetesen kikért és elnyert főszolgabírói engedély mellett és az idevonatkozó ministen rendeletek értelmében szabad oly helyen, mennyiségben és módon, hogy sem életet, sem vagyont ne veszélyeztethessen. Az ipartörvényben meghatározott telepen engedélyezési eljárás csak az ipartörvény 25. 1 -ában és az e szakasz alapján kiadott rendeletekben iparhatósági telep-engedély meg szereséhez kötött ipartelepek létesítésénél alkalmazandó, Ásványolajok szállítása es tartása tekintetében a 29701870., illetve 39215|1894. C. M. számú rendelet irányadó. « Lőporból és egyéb hasonló robbanó anyagokból a 11721 1896. B. M. sz. rendeletum.
