Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1915. (34. évfolyam 1-55. szám)
1915-11-11 / 47. szám
624. Somogy vármegye Hivatalos Lapja. 47. sz. Mielőtt a szoros értelemben vett vármegyei ügyek ismertetésére reá térnék, elenged- hetlen kötelességet vélek teljesíteni, a midőn megemlékezem egy fontos történelmi jelentőségű eseményről, amely a lefolyt évnegyedben, szeptember 2-án, Becsben Somogyvármegve küldötteinek részvételével végbement A mig vitéz hadseregünk a már 15 hónap óta tartó háború dacára nem szűnő kitartással és lelkesedéssel s bámulatraméltó hősiességgel aratja a harci babérokat, a mig bátor katonáink Királyért és hazáért vérüket és életüket áldozva győzelmesen haladnak orosz és szerb földön feltartóztathatatlanul előre, lent az olasz határon pedig a tiroli alpesek gránit sziklái közt a hazát védő árcfal gyanánt verik vissza az ellenség minden támadását, akkor az ország törvényhatóságainak kiküldöttjei, az ország összlakosságának leghiva- * tottabb képviselői, ünnepi díszben, hódoló tisztelettel járulnak a nemzettel együtt érző nagy Király elé, hogy őt 85-ik születése napja alkalmából üdvözölve, tanúságot tegyenek előtte a magyar nemzetnek iránta érzett végtelen szeretetéröl és ragaszkodásáról. Ez az ünnepség a jelenlegi komoly időknek egy fenséges kiemelkedő mozzanata, mely az egész harcban álló világ előtt hirdeti a Király és nemzet közli igaz harmóniát és összetartást. A küldöttségre melyben legnagyobb sajnálatomra betegségem miatt nem vehettem részt s a melyben Somogy vármegye részéről Makfalvay Géza főispán ur, továbbá, Márffy Emil, dr. báró Tallián Dénes, gróf Somssich László és Huszár Aladár törvényhatósági bizottsági tag urak vettek részt, mély benyomást tett az Ő Felsége által történt kegyes fogadtatás s a magyarok iránt kimutatott igaz rokonszenve és érdeklődése. Ennek tudata igaz örömmel tölti el minden magyar ember szivét s őszinte hálával vagyunk eltelve szeretett uralkodónk iránt, a ki azóta is a közel napokban a nemzet egy régi óhajának teljesítése, a címer és zászló kérdés megoldása által, ismét újabb tanúbizonyságát adta a magyarok iránti vonzalmának, a mi által ismét egy újabb kötelékkel fűzte magához a magyarok szivét. Isten áldja és tartsa meg szeretett Királyunkat. A vármegyei tisztikart illetőleg mindenekelőtt örömmel hozom a tekintetes Törvény- hatósági Bizottság tudomására, hogy dr. Szaplonczay Manó kir. tanácsos, vármegyénk érdemes főorvosa a katonai egészségügy terén kifejtett kiváló szolgálatai elismeréséül a vörös-kereszt II. osztályú badiékitményes díszjelvényével tüntettetett ki. Nevezett főorvos ur a háború kezdete óta mint az egyik helybeli katonai tartalékkórház orvosa a legnagyobb buzgalommal tevékenykedik a sebesült és beteg katonák gyógykezelésében. Kitüntetése a valódi érdem jutalma. A tisztikarban a lefolyt évnegyedben változás nem történt. A harctéren a haza iránti szent kötelességet teljesítő tisztviselőink közül fájó szivvei kell megemlékeznem Dörey József központi és Kun Emil lengyeltóti járási irodasegédtisztekről, akik a harctéren a haza védelmében hősi halált haltak. A haza szent ügye a községi alkalmazottak körében is áldozatokat követelt. A beérkezett jelentések szerint ezideig Bohár Lajos nagyatádvidéki, Kerkápolyi Elemér taranyi, Hetesi Viktor mezőcsokonyai községi aljegyzők, Abelshauser Géza mikei, Schnalczer Péter miklósi és Vasvári Pál bakházai elöljárók szenvedtek hősi halált. Mindnyájan a köznek szorgalmas munkásai voltak, a hazáért áldozták életüket, emléküket igaz kegyelettel fogjuk megőrizni. A vármegyei tisztviselők részére az augusztusi közgyűlésen megszavazott háborús pótlék ügye a minisztériumban ezideig érdemleges elintézést nem nyert. A tisztviselőket nagy megpróbáltatásnak teszik ki a folyton növekvő drágaság és az ennek folytán beállott nehéz megélhetési viszonyok, amelyek különösen a kisebb fizetésű s nagy családdal biró tisztviselőket sújtják érzékenyen. A magas kormány erre való tekintettel a 3 gyermeknél többel biró állami és vármegyei alkalmazottak részére a hármat meghaladó minden olyan gyermekük után, aki után korpótlékban nem részesülnek, egy-egy gyermek után évi 200, illetve 100 korona rendkívüli segélyt engedélyezett. Megengedte továbbá, hogy az alkalmazottaknak a téli 'beszerzésekre 10 hónap alatt visszafizetendő fizetési előleg nyujtassék, végül Somogyvármegye részére egyszer s mindenkorra szóló 8750 korona rendkívüli segélyt engedélyezett, ami a leginkább reá szoruló alkalmazottak közt osztandó fel. A felosztásra t
