Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1915. (34. évfolyam 1-55. szám)
1915-11-04 / 46. szám
616. Somogyvármegye Hivatalos Lapja 46. sz. Ezeket már azokból is hangsúlyozottan kívánom itt kiemelni, mert az ország nem egy helyéről értesültem arról, hogy különösen a kisgazda társadalom idehaza maradt egyes tagjai nem tudnak vagy nem akarnak a kötelességtudásnak ama fokára fölemelkedni, mely a termőföld elvesztését vagy parlagon heverését egynek tartja a lövészárkok elvesztésével. Remélni szeretném, hogy az ilyen esetek az országban csak szórványosan észlelhetők. A fentebb emlitett rendelete.nmel életre keltett járási és községi gazdasági intéző bizottságra vár e tekintetben elsősorban az a nagy feladat, hogy az ilyen kötelességmulasztókat helyes irányba terelje és értelmi és fizikai erejüket megmentse a nemzeti termelés számára. A gyengébbek és korosabbak nem azért maradtak itthon, hogy sopánkodjanak és nagy részük az állam részéről nem azért részesül segélyezésben, hogy a minden jóval megáldott szántóföldjeik hitvány gyomok melegágyai legyenek. E tekintetben szükségesnek látom, hogy a hatóságok fordítsanak figyelmet arra, miszerint mindenki necsak a sajat földjét növelje meg, hapem a saját gazdasági munkájának befejeztével és a halasztható teendők félretételével a községben elvégzendő más mezőgazdasági munkák elvégzésénél is segédkezzék. Amennyiben pe ig adott esetben a jóindulatú figyelmeztetés eredményre nem vezetne, ismételten és a legnagyobb nyomatékkai felhívom alispán urat, hogy minden rendelkezésére álló eszköz igénybevétele mellett az 1914: L. t.-c. rendelkezései értelmében járjon el. indokolt esetben ugyanis hajlandó leszek alispán ur felterjesztésére a felhatalmazást megadni a személyes szolgálat és szolgáltatás (fogatos jármüvek és szállításra alkalmas állatok) elrendelésére is. Ha felmentett mezőgazdákról van sió, a tényleges szolgálat alóli felmentés visszavonása iránt haladéktalanul előterjesztést tegyen. Abban az esetben pedig, ha olyanok követnek el súlyos kötelességmulasztást, akik az 1882 XI. t.-c., illetve az 1914: XLV. t.-c. alapján segélyben részesülnek, a hivatkozott törvények alapján a segély megszüntetése, vagy annak leszállítása iránt sürgős intézkedés teendő. A mezőgazdasági munkára szabadságolt katonák tevékenysége is szigorú ellenőrzésnek vetendő alá, mert több helyről panaszolják, hogy az ilyen cimen hosszabb- rövidebb időre hazabocsálott katonák nemhogy jó példával előjárnának a munkában, hanem sokszor még inegrontják a község jóra való elemét is. Mindezeknél fogva a járási főszoig bírák esetleg az általuk kijelölt bizalmi emberek a legsürgősebben tartsanak minden községben határjárást és legyenek közben segitő kézzel és tanáccsal ott, ahol arra szükség van. legnagyobb eréllyel kell elsősorban abban a tekintetben fellépni, hogy mig az őszi vetés ideje tart, egyetlenegy munkaképes férfi, nő vagy gyermek és egyetlenegy használható iga se maradjon egyetlenegy napig se tétlenül, illetve kihasználatlanul. Abban a fontos munkában, mely most az egész vármegye közönségére vár, bizonyára nem fogják nélkülözni azok közreműködését, akiknek segitő támogatását az ország méltán elvárhatja. A földmivelésügyi igazgatás szervezetéhez tartozó tisztviselők ép úgy, mint az ország nagy és befolyással rendelkező mezőgazdasági érdekképviseletei az őszi gazdasági munkálatok sürgős elvégzéséhez fűződő nagy érdekekre való tekintettel, lelkes és hozzáértő közreműködésükkel kell hogy biztosítsák a kívánatos eredményt. A hazaszeretet és a polgári Kötelességek fenkölt intelmei vezéreljék különösen közép- és nagybirtokos osztályunkat, mert ezekben a nehéz időkben a kisgazdáknak és nagybirtokosoknak a cselekvésre készségben és a tettekben erős hazaszeretetben egyeknek kell lenniök- és egymást segiteniök a jövő évi termést biztositó munkáknál. Abban a meggyőződésben ajánlom a fentieket alispán ur figyelmébe, hogy a vármegye közönségével együtt átérti és átérzi, amit ma már senki sem vonhat kétségbe,
