Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1915. (34. évfolyam 1-55. szám)
1915-10-28 / 45. szám
608. Somogyvármegye Hivatalos Lapja. 45. sz. Hív. másolat 22333:1915. alisp. szhoz. 35000 1915. III-A. sz. M. kir. földmivelésügyi minister. Valamennyi vármegye alispánjának és thjf. város polgármesterének. A szegénysorsu kisgazdák állatainak a lépfene, sercegő üszők és a sertésorbánc ellen ingyen védőojtóanyaggal való beojtása céljából a törvényhozás évenkint egy bizonyos összeget bocsát rendelkezésemre, mely összegből szükség esetén az ojtással megbízott m. kir. állatorvosok útiköltségeit és ojtási dijait is fedezem. Hogy ezen összeg felhasználása iránt megfelelő módon rendelkezhessem, s hogy az ingyen szétosztandó ojtóanyagot a jövő év elején a legelőbe való kihajtás előtt az illető gazdák rendelkezésére bocsáthassam, eleve tájékozódnom kell, hogy mely községben (városban) hány szegénysorsu kisgazda kívánja az ingyenes ojtásokat igénybe Venni, s hogy a jelentkező kisgazdák vagyoni helyzetét s esetleg a községben (városban) kivetett pótadó nagyságát tekintve, hol engedélyezhetem az pjtással járó költségeket is az államkincstár terhére. Felhívom ezokból alispán (polgármester) urat, hogy azokban a községekben, (városokban) amelyek területén a köz- vagy magánlegelők 1 épfenével, sertésorbánccal vagy serccgő üszőkkel fertőzve vannak, amelyekben ezen oknál fogva vagy máskülönben is a lépfene,. a sertésorbánc, illetve a sercegő üszők gyakrabban vagy éppen évenként elő szokott fordulni: 1. figyelmeztesse a gazdaközönséget az ojtás előnyeire, mint amellyel a szóban- forgó betegségek fellépését meg iehet előzni és 2. hirdettesse ki, hogy azok a szegénysorsu kisgazdák, akik állataikat ingyen ojtóanyaggal beojtatni kívánják s szerény vagyoni viszonyaiknál fogva az ojtóanyag ingyen kiszolgáltatására igényt tarthatnak, ebbeli kívánságukat s a beojtandó állatok faját és darabszámát és azt, hogy mily betegségek ellen kívánnak ojtatni, 1915. december 10-ig az elöljáróságnak (városi hatóságnak) jelentsék be s egyúttal jelentsék be azt is, hogy az ojtási költségeket (állatorvosi fuvar- és ojtási dijat) képesek és hajlandók-e fedezni, vagy pedig e költségeket szintén államsegélyként kívánják-e engedélyeztetni? Az elöljáróság (városi hatóság) figyelmeztesse az állatbirtokosságot, hogy az ojtási költségeket t. i. az ojtó állatorvos fuvar- és ojtási dijait csakis akkor vállalom el az államkincstár terhére, ha azt a lakosság szegénysége megokolná teszi s ha a lakosság még az ojtó állatorvos részére szükséges fuvar természetben való szolgáltatásáról sem képes gondoskodni. A községi elöljáróság (városi hatóság) a jelentkezők vagyoni viszonyainak vagy az őket ért súlyos gazdasági károknak lelkiismeretes mérlegelése után az I. sz. mintának megfelelő kimutatásba vezeti be azoknak neveit, akiknek a kérelmét indokoltnak tartja s a kimutatást kellően záradékolva 1915. december 12-ig az I. fokú hatósághoz köteles beterjeszteni. \ Az i. fokú hatóság a községi összeírásokat késedelem nélkül átvizsgálja és ha ez alkalommal arról győződik meg, hogy azokban olyan állatbirtokosok is felvétettek, kik a hatóság tudomása szerint megfelelő vagyonnal bírnak és igy az állami kedvezményre igényt nem tarthatnak, avagy panasz folytán arról értesül, hogy az összeírásból egyes jelentkező olyan állatbirtokosok hagyattak ki, kik az állami kedvezményt méltán igényelhetik, az összeírást haladéktalanul kiigazítja, illetőleg pótolja. Az ilyen módon átvizsgált, esetleg heiyesbbitett kimutatásokat az elsőfokú hatóság összegyűjtve aláírás után, netáni észrevételeivel együtt javaslattétel és hozzám leendő felterjesztés végett 79/5. december 25-ig az illetékes járási (városi) m. kir. állatorvosnak adja ki, mire nézve a ni. kir. állatorvosokat egyidejűleg megfelelően utasítottam. Budapest, 1915. október 8. Ghillány,
