Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1915. (34. évfolyam 1-55. szám)

1915-10-21 / 44. szám

600.

Somogyvármegye Hivatalos Lapja.

44. sz.

v., a Kaposvár-Fonyódi h. é. v., a Szigetvár-Kaposvári h. é. v., a Győr-Veszprém-Dom- bóvári h. é. v., a Szentlőrinc-Szlatina-Nasici h. é. v., a Temes- és Somogyvármegyei

h. é. vasúti részvénytársaság, a Kaposvár-Barcsi h. é. v., a Drávavölgyi h. é. vasút, a Balaton Gőzhajózási részvénytársaság, a „Dunagőzhajózási részvénytársaság“, a Föld- mivelésügyi államkincstár: a) Kadarkút és Hencse homoktelepitmény, b) Gige szent- imrei földmivesiskola ingatlanai állami adója után előirandó útadó közvetlen a kaposvári m. kir. állampénztár- kir. adóhivatalnál lévén lerovandó, ezek terhére a kivetés a kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség által fog eszközöltetni, minélfogva az ezeket terhelő állami egyenesadó a 2. pont alattiakban foglaltak szerint közvetlen a kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez beterjesztendő és a 3. pont alatt említett első kimutatásba bevezetendő.

5. Figyelmeztetem az elöljáróságokat, hogy az állami és törvényhatósági tisztviselők, nyugdíjasok és szolgák, valamint az államvasuti alkalmazottak állandó illetményeik állami adója (IV. o. kér. adó) után útadót nem fizetnek, a cselédadó kivételével azonban egyéb állami adójuk után mentességet nem élveznek. Megjegyeztetik, hogy a cs. kir. szab, déli vaspályatársaság, az alkalmazottai (tisztviselők, altisztek, nyugdíjasok) terhére kivetendő útadókat is maga fizetvén (közvetlen a kaposvári kir. adóhivatalnál) ezek útadói is külön a kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség által vettetnek ki, — miért is az erre vonatkozó kimutatások oda beterjesztendők, kitüntetvén azokban nevezetteknek állandó illetmény után kivetett adójuk kivételével az utadókivetés alapjául szolgáló egyéb állami adókat.

6. Népiskolai tanítók (az állami iskolánál alkalmazottakat kivéve, kik minden esetben utadómentesek) csak az esetben nem rovandók meg útadóval, ha dijleveleik szerint évi fizetésük 600 koronánál kevesebb.

7. A kereskedelmi m. kir. minister 1902. évi 22025. számú elvi jelentőségű rendeleté értelmében minden külön telekkönyvi birtokos, szóval minden adóalany, családi állapotára vagy foglalkozására való tekintet nélkül (tehát férj, feleség, gyermek, vő is) a közigazgatásilag külön előirt állami adójuk alapján — még ha közös háztartásban élnek is — útadóval külön rovandók meg.

8. Figyelmeztetem még az illető községi elöljáróságokat (Miháld, Zákány, Ortilos, Belezna, Somogyszentmiklós stb.) a közigazgatási bíróság XIIII1906. számú döntvényére, mely szerint a két törvényhatóság területén birtokosok, ha lakóhelyükön minimális útadóval vannak is megróva a másik törvényhatóság területén, tekintet nélkül az útadó alap nagyságára, százalékos útadóval rovandók meg.

E végből a két törvényhatóság területén birtokosoknak lakóhelye a kivetési lajstrom „Jegyzet“ rovatába bejegyzendő, sőt a felszólamlások lehető kikerülése végett célravezető volna, hogy a kivetendő útadó összege is a jegyző által ezen tételeknél kitüntettessék. Egyébként az 1890. évi I, t.-c. végrehajtása körüli eljárás egyszerűsítése tárgyában a kereskedelemügyi m. kir. minister által kibocsájtott 573|1903. számú álta- lános rendeletnek 4. pontja értelmében a jegyzők az egyénenkinti utadókivetést is esz- közölhetik. (Lásd „Utadózás“ cimü szakkönyv 250. lapját.)

9. Megjegyzem, hogy a hitelszövetkezetek az 1898. évi XX1I1. t.-c. 47. §-a az egyéb pénzintézetek pedig a közigazgatási biróság 107711911. sz. Ítélete, valamint a kereskedelemügyi m. kir. minister 7483511897. sz. körrendeleté értelmében is a betéttőke kamat és járadék adók után utadómentességet élveznek.

10. A kivetési lajstromok 'a községi és körjegyző részéről 1916. február 25-éig a főszolgabíróhoz küldendők be, ki is a kivetést a járási számvevő által teljesittetvén,