Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1915. (34. évfolyam 1-55. szám)
1915-08-12 / 33. szám
33. sz. öomogyvármeg-ye Hivatalos Lapja. 445. elvégzésének biztosítása céljából szükséges intézkedések megbeszélése végett f. é. május 2-ára a vármegyei gazdasági intéző bizottság nagygyűlését Kaposvárra összehívtam. A gyűlés a tagok nagy számának jelenlétében meg is tartatott s azon a munkásügygyel összefüggő kérdések beható tárgyalás alá vétettek s az igy létrejött megállapodás alapján a gazdasági helyzet javítására irányuló hatósági intézkedések az egész vármegye területén foganatosíttattak. Május 6-án felterjesztést intéztem a m. kir. földmivelésügyi miniszter úrhoz, amelyben hivatkozva arra, miszerint a vármegye területén a háborús viszonyok folytán 11460 gazdasági munkás és 4928 cseléd hiányzik, akiket a közerő kirendelésével pótolni nem lehet, a folyó évi termésnek az ország érdekében való megmentése céljából okvetlenül szükséges a legsürgősebb kormányzati intézkedések megtétele a gazdasági életet megbénító munkáshiány pótlása végett. Felterjesztésemben kértem, hogy a vármegye területéről népfelkelői és hadiszolgáltatásra behívott egyének a legsürgősebb gazdasági munkálatok idejére hazabocsáttassanak, a mezőgazdasággal foglalkozó s a harctérre még el nem vitt katonák az aratási időre szabadságoltassanak, s a gazdáknak katonai kisegítő munkaerő adassék a lókórházak és más, katonai intézetek felesleges személyzete gazdasági munkára átengedtessélr. Kértem továbbá, hogy intézkedés tétessék az iránt, hogy a vasutak az elhalasztható építési munkálatokat az aratási idő tartamára beszüntessék, végül, hogy az 1868. évi Lili. t.-c., illetve az 1879. évi XL. t.-c. 52. §-ban foglalt s a mezőgazdasági munka vasárnapi szünetelésére vonatkozó rendelkezések a folyó évre felfüggesztessenek. A járási főszolgabíró urak utján az összes községi elöljáróságokat, községi gazdasági bizottságokat is felhívtam a gazdasági munkaterv elkészítése, a napszámbérek megállapítása, a közerő nyilvántartása és igénybevétele körül reájuk ruházott teendők pontos foganatosítására. A hadifoglyok átengedésének módozatait magában foglaló f. évi 19031. számú földmivelésügyi miniszteri rendelet április 19-én érkezett le hozzám, mely szerint nagyobb gazdaságok 200-on felüli foglyot saját maguk, kisebb gazdaságok pedig 200-on alul a községi elöljáróságok utján kérhetnek. A rendelet azonnal közhírré tétetett s az érdekeltek figyelmeztettek, hogy a szükséges hadifoglyokat sürgősen kérelmezzék s a maguk részére biztosítsák, nehogy esetleg utóbb azok kiadása nehézségbe ütközzék. A május 2-iki intéző-bizottsági ülésen panasz tárgyává tétetett, hogy egyes községek vonakodnak a hadifoglyok átengedése iránti kérelmet beadni, mert az ebből kifolyólag reájuk háruló felelősséget viselni nem akarják. A főszolgabíró urakat felhívtam, hogy figyelmeztessék a községeket, miszerint a hadifoglyok megszerzését indokolatlan vonakodásukkal ne akadályozzák, mert a felelősség a községeket csak formailag, de valójában azon munkaadót terheli, akinek a hadifoglyok áten- gedtetnek. A községi elöljáróságoknak különösen a mostani nehéz gazdasági viszonyok között kötelességükben áll a gazdaközönséget támogatni és segíteni. Egyúttal felterjesztést tettem a m. kir. földmivelésügyi miniszter úrhoz, hogy tegye lehetővé, miszerint egyes munkaadóknak is 200-on aluli hadifogoly-csoportok kiadhatók legyenek. Gróf Somssich László és Nádossy Elek gazdasági intéző-bizottsági tag urak szívesek voltak ez ügyben a minisztériumban személyesen is közbenjárni s a kérelem kedvező elintézését elősegíteni. A kért engedély a m. kir. földmivelési miniszter úrtól junius 13-án 7598. sz. a. érkezett le. A m. kir. honvédelmi miniszter ur f. évi 7256. sz. rendeletében intézkedett a katonák aratási szabadságolása ügyében s egyúttal elrendelte 20 főből álló katonai munkáscsoportok kiadását is, végül ugyanúgy szabadságoltattak a mezőgazda- sági gépészek, fűtők, motorkezelők is egész szeptember 15-ig. A hadifoglyok és a katonák átengedése által nyert munkaerő mindenesetre nagy befolyással s igen kedvező kihatással volt a gazdasági munkálatok elvégzésére, azonban ezzel a hadbavonult munkaerő csak részben volt pótolható, s igy ezenkívül még a közerő teljes kihasználására is szükség van, hogy az aratási munkálatok elvégzése biztosítható legyen. A vármegye területére ezideig 8000 hadifogoly érkezett, legnagyobb részben oroszok s kis részben szerbek, akik a beérkezett jelentések szerint kevés kivétellel szorgalmas és eléggé hasznavehető munkásoknak bizonyultak. Dacára annak, hogy katonai kisérő személyzet a foglyok mellé vagy egyáltalán nem, vagy igen kis számban adatott, eddig a foglyok által elkövetett nagyobb rendzavarásról vagy kihágásról hozzám
