Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1915. (34. évfolyam 1-55. szám)
1915-06-24 / 26. szám
368 Somogyvármegye Hivatalos Lapj. 26. sz. afelől a termelő a jelen rendelet érvényességének ideje alatt csak a jelen rendeletben megszabott korlátok között rendelkezhetik. A jelen rendelet alkalmazásában termelőnek kell tekinteni azt is, aki az 1915. évi termésből munkabér, aratórész vagy konvenció fejében kap a termelőtől búzát, rozsot, kétszerest, árpát vagy zabot. Ehhez képest a zár alá vétel a munkabér, aratórész vagy konvenció fejében kapott ily terményekre is kiterjed és birtokosuk ázol kai szintén csak a jelen rendeletben megszabott korlátok között rendelkezhetik. 2. §• A termelő zár alá vett termésének azt a részét, amelyet saját házi é° gazdasági szükségletére magának megtarthat, erre a célra szabadon felhasználhatja. A saját házi és gazdasági szükséglet megállapításánál csak a jövő 1916. évi augusztus hó 15. napjáig terjedő időt lehet számításba venni. A házi szükséglet cimén fejenként és havonként a jelen rendeletben említett gabonanemüekből együttvéve 18 kilogrammot lehet csak számításba venni és pedig azon személyek után, akik a termelő (t. §.) háztartásában rendszerint természetben ellátást élveznek. Gazdasági szükséglet címen csak a természetben kiszolgáltatandó terménybeli járandóságok (alkalmazottak, cselédek, munkások munkabére, aratórésze, konvenciója), a vetőmag és az állatállomány szükséglete vehető számításba. Ezen a címen a termelőnek nem csupán a termés helyén, hanem másutt levő gazdaságában felmerülő, ott nem fedezett szükséglete is számításba vehető. Külön rendelet fogja meghatározni, hogy a termelő saját mezőgazdasági szeszfőző és más üzemében a zár alá vett termésből mennyit dolgozhat fel. 3. §. A zár alá vett termésnek a saját házi ’és gazdasági szükségletét meghaladó részét a termelőnek adás-vétel utján vagy más módon csak o yanok részére szabad elidegeníteni, akik a jelen rendelet értelmében (4. §., 6—8. §§.) a termelőktől ilyen terményeket vásárolni jogosítva vannak. A termelő a zár alá vett termésnek a saját házi és gazdasági szükségletét meghaladó részével egyébként nem rendelkezhetik, az fel nem használhatja, el nem idegenítheti, sem azon másnak jogot nem engedhet. A termelő, aki ennek ellenére termésével olyan részére rendelkezik, akiről tudja, hogy a jelen rendelet szerint vásárlási jogosultsága nincsen, vagy hogy azt túllépi, ezért a jelen rendelet szerint felel. Tilos a termelőnek a termés zár alá vett részét annak a törvényhatóságnak a területéről, ahol a gazdasága van, elszállítani. Más törvényhatóság területén levő gazdaságába azonban terményeit a termelő elraktározás vagy a jelen rendelet szerint megengedett felhasználás végett hatósági engedéllyel elszállíthatja. Az 1. §. 3. bekezdésében említett személyek a munkabér, aratórész vagy konvenció fejében kapott terményeket állandó lakásuk helyére akkor is elszállíthatják, ha ez a hely annak a törvényhatóságnak a területén fekszik, ahol a termény termett. A földmivelésügyi minister ott, ahol ez eddig is szokásban volt, a feltételek megállapításával engedélyt adhat arra, hogy a termelők kész terményeiket tengelyen a szomszéd törvényhatóság területére elszállíthassák abból a célból, hogy azokat ott akár nyílt piacon, akár egyébként eladhassák olyanoknak, akiket a jelen rendelet a termelőktől való vásárlásra feljogosít. A zár alá vétel a terményeknek végrehajtás utján való lefoglalását nem akadályozza ; a lefoglalt terményeket azonban végrehajtási utón eladni csak akkor szabad, ha azoknak a közélelmezés vagy a közszükséglet céljára való megszerzése iránt a foglalástól számított harminc nap alatt intézkedés nem történik. A foglalásról evégből a kiküldött (végrehajtó) a külön rendeletben kijelölendő hatóságot vagy szervezetet értesíteni köteles.
