Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1915. (34. évfolyam 1-55. szám)
1915-05-20 / 21. szám
21. sz Somogy vármegye Hivatalos Lapja. 309 • ményen kívül, tehát lehetővé akarom tenni a lépfene elleni védőojtó anyagok akadálytalan felhasználását is. Ez okból kivételesen és kizárólag a most folyó háború tartamára megengedem hogy okleveles gazdák és gazdatisztek (1901. XXVII. te.'24. §.) olyan járásokban, (városokban), melyek területén gyakorlatot folytató állatorvos egyáltalában nincsen (hadbavonult, avagy a gyakorlat folytatásában tartós betegség vagy hosszabb távoliét miatt akadályozva van) és melyeknek szomszédos járásaiban (városaiban) működő és az ojtásra igénybevehető állatorvosok lakóhelye a foganatosítandó ojtás helyétől 15 km-nél távolabb fekszik az élőcsirákat tartalmazó lépfene ellenes védő ojtóanyaggal a saját tulajdonunkban levő, illetőleg a szolgálatuknál fogva állandó felügyeletükre bízott állatokon, sőt a tulajdonos beleegyezésével mások állatain is díjtalanul ojtást végezhessenek. Az ojtóanyag költségei természetesen a tulajdonost terhelik. Hogy pedig a lépfene ellenes ojtóanyagot az okleveles gazdák és gazdatisztek közvetlenül beszerezhessék, az ilyen ojtóanyag termelésére és forgalomba hozatalára engedélyt nyert összes hazai intézeteket a kiszolgáltatás tekintetében egyidejűleg megfelelően utasítottam. Önként érthető, hogy az ojtás kizárólag a jelen rendeletem alapján ojtó vagy ojtató állatbirtokos veszélyére történhetik s hogy az ojtóanyagot termelő intézet az ojtóanyag helytelen alkalmazása folytán bekövetkezhető károkért felelősséggel nem tartozik. Az ojtást végző egyén azonban a szer tartása és alkalmazása körül elkövetett és akár az emberek, akár az állatok egészségében szándékosan vagy vétkes gondatlanságból okozott károké: t felelős. A jelen engedély alapján végzett ojtásokat úgy az állatbirtokos, valamint az ojtást végző egyén is köteles az ojtás napjának, a beojtott állatok darabszámának és tartózkodási helyének jelzése mellett a 41000j 1914. sz. F. M. rend. 24. §-ának harmadik bekezdése értelmében a községi elöljáróságnak azonnal bejelenteni. A beojtott állatokkal a hivatkozott rend. szakasz ötödik és hatoeik bekezdése értelmében kell eljárni. Tekintettel arra, hogy a lépfene az emberekre is nagy mértékben veszedelmes s hogy az ojtóanyag fertőzőképes élőcsirákat tartalmaz, szükséges, hogy az ojtást végző egyén az ojtás foganatosításánál az ojtóanyaghoz mellékelt használati utasításhoz a legszigorúbban alkalmazkodva a legnagyobb gonddal és a tisztaság szem előtt tartásával járjon el. Az ojtóanyag körül fogialatoskodók kezüket előzetesen alaposan tisztítsák meg és különös gcnddal ügyeljenek arra, hogy az ojtóanyagot el ne csepegtessék, továbbá, hogy az az emberek és állatok szemébe vagy a bőrükön levő esetleges sérülésébe bele ne kerülhessen. Az esetleges befertőzés veszélyének elkerülése végett ajánlatos, ha azok, akiknek a kezén vagy egyéb fedetlen testrészein sérüléseik vannak, az ojtástól egyáltalán tartózkodjanak. . A sertésorbánc elleni védő ojtóanyag felhasználása tárgyában hasonló kedvezményt az 1888. VII. te. 103. §-ának tiltó rendelkezései miatt nem tehetek. Budapest, 1915. május 4. Ghillány. 1036411915. sz Valamennyi főszolgabíró (polgármester) urnák valamennyi község elöljáróságának, Kaposvár rt. város rendőrkapitányának. Megfelelő módon leendő közhirrététel végett közlöm. Kaposvár, j915. május 19. Alispán helyett: Tallián, főjegyző.
