Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1915. (34. évfolyam 1-55. szám)

1915-04-08 / 15. szám

7. §. Oly malomvállalatoknak, amelyek kereskedelmi vagy üzemi okokból a lisztkeve­rést maguk nem végezhetik, a kereskedelemügyi miniszter kivételesen és visszavonásig engedélyt adhat, hogy az egyes lisztfajtákat más malomvállatoknak vagy lisztfeldolgozó iparvállalatoknak — de semmiesetre sem a közvetítő kereskedelemnek, avagy a köz­vetlen fogyasztásnak — keverés nélkül eladhassák. A továbbfeldolgozó iparvállalat az ily módon beszerzett lisztet szintén csak a 3. és a 4. §-ban megszabott módon kevert állapotban hozhatja forgalomba. ily engedély esetében az iparvállalat külön iparhatósági ellenőrzés alá esik. 8. §. Az előző §-okban foglalt rendelkezések megtartásának ellenőrzése céljából a kereskedelemügyi miniszternek a földmivelésügyi miniszterrel, Horvát-Szlavonországokra nézve a bánnal egyetértőleg az 1914. évi november hó 27. napján 84.204.gszám alatt kiadott rendeletében foglalt intézkedések továbbra is érvényben maradnak. Azokat a bevételi és kiadási árujegyzékeket, amelyeket a malomvállalatok az előbbi bekezdésben említett rendelet értelmében az ellenőrzés céljából eddig vezettek, a jelen rendelet életbelépésének napjával le kell zárni és az e napot követő időre uj jegyzékeket kell nyitni. 9- §• A jelen rendelet értelmében előállított keveréklisztet az 1895: LXVI. te. végre­hajtása tárgyában 1896. évi junius hó 9-én 38.286. szám alatt kiadott földmivelésügyi miniszteri rendelet 8. §-a 3. b) pontjának megfelelően — akár zsákokban, akár egyéb zárt csomagolásban — mindenkor csakis a liszt kevert voltának és a keverék arányának feltüntetése mellett szabad árusítani. 10. §. Malomvállalatok, melyek lisztet vagy őrleményt bérért, vagy az őrlés Végett be- hozott gabonanemü bizonyos hányadáért kizárólag az őröltető félnek házi szükség­letére állítanak elő és lisztet vagy egyéb őrleményt eladásra, vagy a behozott gabona- neművel való kicserélés céljaira (csuvarozás) egyáltalán nem őrölnek (vámőrlőmalmok), felektől búzát vagy rozsot őrlésre csak úgy vállalhatnak el, ha a tél a búzán vagy rozson felül egyidejűleg legalább ugyanannyi árpát vagy tengerit, vagy e kétféle gabonanemüt együtt hoz őrlés végett magával, vagy a malomvállalattól beszerez. Ugyancsak az, aki búzát vagy rozsot az előbbi kezdésben említett vámőrlőmalom- vállalatba visz megőrlés végett, köteles egyidejűleg az előbbi bekezdésnek megfelelő mennyiségű árpát vagy tengerit magával hozni, vagy a malomvállalattól beszerezni. A vámőrlőmalomvállalat az ilyen módon őröltetésre hozott búzából és rozsból a fél részére ennek kívánságához képest a korpán felül legfeljebb 15 százalék finomabb búza- vagy rozslisztet kivonhat, a többi búza- es rozslisztet keverés nélkül, de csak az egyidejűleg őrölt árpából vagy tengeriből nyert liszttel együtt szolgáltathatja át az őröltető félnek. A jelen rendelet rendelkezései megfelelően azokra a vámőrlésekre is irányadók, amelyeket akár a vámőrlőmalomvállalat tulajdonosa vagy birtokosa, akár bármely olyan harmadik személy, akinek a tulajdonos vagy a birtokos a malmot őrlés végett át­engedte, saját házi szükségletének céljára végez. 11. §• Olyan malomvállalatok, melyek lisztet és egyéb őrleményt eladásra vagy kicserélésre 15. sz. Somogyvármegye Hivatalos’Lapja r 200.

Next

/
Thumbnails
Contents