Somogy vármegye Hivatalos Lapja 1915. (34. évfolyam 1-55. szám)

1915-02-11 / 6. szám

88.

Somogy vármegye Hivatalos Lapja.

6. sz.

Ezen legmagasabb ár búzánál 2°/o-nál nem több idegen keveréket tartal- mazló, héktoliterenkint 76 kg. súlyú, rozsnál 2%-nái nem több idegen keveréket tartalmazó, 70 kg. súlyú, tengerinél őrlő képes, emberi táplálkozásra alkalmas tengerire vonatkozik. A lisztárak a fenti kimutatásban megállapított legmagasabb árak alapul vételével a miniszteri rendeletben meghatározott százalékos ártöbblet hozzáadásával sziámitandó ki. Ezen legmagasabb árak a nagybani eladásokra vonatkoznak, miig a kicsinyben való kereskedésben "az eladó ezeknél aránylag magasabb árakat számíthat.

A második rendelet arra nézve intézkedik, hogy a búza a malmokban 80— 85°/o-ig őrlendő ki, továbbá hogy a búzalisztet mily kenyérpótló anyagokkal, u. m. árpa, tengeri, burgonyaliszttel s mily mértékben keverve szabad forgalomba hozni. Ezen rendelkezéssel azonos célt szolgál a ni. kir. kormánynak újabban m. é. dec. 24-én érkezett 9090. sz. rendelete, amely szerint aki járandóságul bizonyos mennyiségű búzának vagy rozsnak szolgáltatására van kötelezve, az e járandóságnak csupán kétharmad részét adhatja ki búzában vagy rozsban, a többiért ugyanannyi mennyiségű árpát vagy tengerit kell kiszolgáltatni s az értékkülön bözetet a hatóságilag megállapított legmagasabb ár szerint megtéríteni.

Miután ezen rendelet ellen vétők szigorú büntetéssel sujtandók, annak vétele után azonnal intézkedtem, hogy a rendelet határozmányai a legszélesebb körben közhírré tétessenek, erről a munkaadók és cselédek ertesittessenek, utóbbiak oly módosítással, hogy egyik legközelebbi vasárnapon a körjegyzőséghez beidéztessenek s nekik a rendelet s annak célja élőszóval is megmagyaráztassék. Hiszem, hogy a járási hatóságok, illetve körjegyzők az ügy fontosságától áthatva, fenti rendelkezésemnek eleget is tettek, mégis miután arról értesültem, .hogy egyes helyeken a rendelet végrehajtása miatt a cselédek közt elégületlenség jelei mutatkoznak s ezen intézkedést a gazdák önkényének tulajdonítják, újabban kiadott rendeletben ismételten felhívtam a hatóságokat, hogy a cselédek beidézése s megfelelő figyelmeztetése iránt még a január 24-iki konvenció-mérést megelőző időben intézkedjenek. Legfontosabbnak tartom azonban, hogy a rendelkezést első sorban maguk a gazdák tartsák be s e tekintetben egymással teljes solidaritást vállaljanak, nemcsak azért, hogy a büntetésnek magukat ki ne tegyék, hanem főleg azért is, hogy igy gazda és gazda, cseléd és cseléd közt különbség nem tétetvén, utóbbiak lássák, miszerint ez tényleg törvényes intézkedés, amit végrehajtani minden egyesnek hazafias kötelességében áll.

Miután a cselédek megnyugtatását és az esetleg meglevő elégületlenség eloszlatását a vármegye gazdasági élete szempontjából fontos feladatnak tekintem, a lenti miniszteri rendelet betartására nagy súlyt kívánok helyezni, miért is a hatóságokat felhívtam, hogy amennyiben a községi elöljáróságok és a csendőrség által foganatosítandó nyomozás utján arról győződnének meg, hogy egy vagy más munkaadó ezen rendelkezést be nem tartja, úgy ellene a kihágási eljárást tegyék folyamatba.

Egyúttal a tapasztaltak alapján egyes célszerűnek látszó intézkedések elrendelése végett a m. kir. Földmivelésügyi Minisztériumhoz is előterjesztést tettem.

Itt felemlitendőnek tartom, hogy a m. kir. Minisztériumnak f. évi 240. sz. rendelete, amely szerint a búzából, rozsból, árpából és zabból fenalló készletek felszólításra az országos gazdasági bizottságnak a hatóságilag megállapított ár mellett átadándók, f. é. január 14-én életbelépett. Intézkedtem a hatóságokhoz intézett felhívásomban, hogy az eljárásnál a termelők illetve átadók jogos érdekei kellő figyelemben reszesittessenek s a részükre szükséges élelem, conven- ció, vetőmag, takarmány rendelkezésükre fenhagyassék. Ennek megállapítása ellen az érdekelteket íelebbezési jog illeti meg.